Ez a jelentés két témával foglalkozik. Először áttekinti az EU-ban zajló szerkezetátalakítási tevékenységet 2019. januártól kezdve egészen a Covid19-válság első hatásaival bezárólag. A második rész a transznacionális szerkezetátalakítási esetek elemzését ismerteti – olyan esetekét, amelyek egynél több ország munkavállalóit érintik. Mindkét elemzés fő forrása az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő esemény-adatbázisa volt, amelyben a 2002-es elindulása óta több mint 25 000 nagyszabású szerkezetátalakítás részletes adatait gyűjtötték össze, és ezek közül közel 2000 esemény 2019 eleje óta zajlott.
A transznacionális szerkezetátalakításra vonatkozó adatok áttekintését a termelés nemzetközi áttelepítésén alapuló esettanulmányok összefoglalása egészíti ki. A cél az, hogy felhívjuk a figyelmet a jellemzően felmerülő vitás kérdésekre, hogy a szerkezetátalakítást hogyan kezeli a vezetés és a szociális partnerek, és milyen következményekkel jár az érintett munkavállalókra nézve.
20 nagyszabású szerkezetátalakítás között nagyjából egy transznacionális van, amikor a művelet legalább két országban zajló tevékenységeket érint. Az ilyen esetek foglalkoztatási hatásai jellemzően sokkal nagyobbak, és ennek következtében a szerkezetátalakítás folyamata is hosszabb és bonyolultabb. Az EU-ban zajló nagyszabású transznacionális szerkezetátalakítások átlagosan körülbelül 3000 munkahely megszűnésével járnak.
Minden szerkezetátalakítási tevékenység ciklikus, a csúcspontjai egybeesnek a recessziókkal, de a transznacionális szerkezetátalakítási tevékenység különösen érzékeny a gazdasági ciklusra. Az esetek gyakorisága és a (megszűnő munkahelyek számában mért) nagysága egyaránt viszonylag gyorsan emelkedik gazdasági visszaesések idején, a Covid19-válság által kiváltott visszaesést is ideértve.
A Covid19-válság nyomán 2020 első hat hónapjában a mozgó átlaghoz képest kétszeresére nőtt a szerkezetátalakítás következtében megszűnő munkahelyek száma. A munkaerőpiaci hatások nagyon szelektíven jelentkeztek, a fizikai távolságtartási intézkedések két nagy ágazatot érintettek a legsúlyosabban: a közlekedést (benne a légi közlekedéssel) és a szállodákat és éttermeket; a bejelentett munkahelymegszűnések összesített számának közel fele ezekhez az ágazatokhoz kapcsolódott („rendes időben” ez az arány nem éri el a 10%-ot).
Az európai üzemi tanácsok korlátozott mértékben tudják befolyásolni a szerkezetátalakítási folyamatokat, és ezek a korlátok még nyilvánvalóbban jelentkeznek, ha a multinacionális döntéshozatal globális szinten koncentrálódik a helyi, országos vagy uniós szint helyett, amint az egyre gyakrabban történik.
Table 1: Announced job loss and job creation, by broad sector, EU27, Norway and the UK, 2019–Q2 2020
Table 2: Top five offshoring cases, EU27, 2019–Q2 2020
Table 3: Cases of announced job loss and job creation in the car components subsector in Member States and the UK, 2019–Q2 2020
Table 4: Top five cases of announced job loss, EU27, 2019–Q2 2020
Table 5: Top five cases of announced job creation, EU27, 2019–Q2 2020
Table 6: Amazon full-time employee headcount, selected Member States and the UK, 2020
Table 7: Largest COVID-19-related announced job loss restructuring cases, EU27 (national) and worldwide (transnational), March–June 2020
Table 8: Sector and location details of nine transnational offshorings studied
Table A1: MNEs with most restructuring cases, 2005–Q2 2020
Table A2: MNEs with most restructuring cases (2005–Q2 2020) – geographical distribution of employment, 2005–2019
Figure 1: Change in full-time and part-time employment (in thousands), quarterly year on year, 2009–2019, EU27
Figure 2: Announced job loss and job creation, by broad sector, EU27, Norway and the UK, 2019–Q2 2020
Figure 3: Announced job loss cases (%), by restructuring type, EU27, Norway and the UK, 2019–Q2 2020
Figure 4: Origin and destination countries for offshoring, selected Member States and the UK, 2019–Q2 2020
Figure 5: Breakdown of restructuring type by company size, EU27, Norway and the UK, 2008–Q2 2020
Figure 6: Case count and announced job loss and job creation in national restructurings, EU27, Norway and the UK, Q1 2019–Q2 2020
Figure 7: Case count and announced job loss in transnational restructurings, EU27, Norway and the UK, Q1 2019–Q2 2020
Figure 8: Announced job loss distinguished according to whether COVID-19 was indicated as a reason for restructuring, EU27, Norway and the UK, Q2 2020
Figure 9: Announced job loss (%) distinguished according to whether COVID-19 was indicated as a reason for restructuring, by sector, EU27, Norway and the UK, 2019–Q2 2020
Figure 10: Transnational share of ERM cases (%), 2005–Q2 2020
Figure 11: Transnational restructurings – total announced job loss and as share of job loss in national cases, 2005–2020
Figure 12: Restructuring cases (%), by job-loss size category and time frame, 2005–Q2 2020
Figure 13: Transnational and national restructuring cases (%), by restructuring type, 2005– Q2 2020
Figure 14: Restructuring job loss in national and transnational restructurings (%), by broad sector, 2005–Q2 2020
Cite this publication
Eurofound (2020), ERM report 2020: Restructuring across borders, European Restructuring Monitor series, Publications Office of the European Union, Luxembourg.
