Promoting social cohesion and convergence
A bizalom fenntartása a Covid19-világjárvány idején
Published:
16 November 2022
Research report
Abstract
A jelentés azt vizsgálja, hogy a Covid19-világjárvány során 2020-ban és 2021-ben hogyan alakult a polgárok körében az intézményekbe – többek között a nemzeti kormányokba, az EU-ba, a tudományba és a médiába – vetett bizalom. A jelentés elemzi egyrészt a média szerepét, különösen ami a közösségi média használata és a bizalom közötti kapcsolatot illeti, másrészt a félretájékoztatás (a pontatlan vagy megtévesztő információk) és a dezinformáció (a szándékosan megtévesztő információk) által a válság időszakában gyakorolt hatásokat. A szakirodalom széles körű áttekintése alapján a jelentés ismerteti a Covid19-járvánnyal kapcsolatos szakpolitikai intézkedések következményeit, különös tekintettel a polgárok által az állami intézményekbe és az EU-ba vetett bizalomra. A jelentés felvázolja a bizalom és az elégedetlenség alakulását a világjárvány összefüggésében, beleértve az oltások bevezetésének hatását is.
Key findings
A világjárvány idején a bizalom szintjének emelkedése – különösen a nemzeti intézményekkel szemben – magasabb fokú elégedettséget eredményezett a Covid19-re adott kormányzati szakpolitikai válaszok kapcsán, ami azt mutatja, hogy a bizalom kritikus szerepet játszik a válságok hatékony kezelésében. A jövőbeli válságok kezeléséhez elengedhetetlen, hogy megértsük a bizalom magas szintje által jellemzett társadalmak jelentőségét és a bizalom hatását.
A polgárok gazdasági jellegű szempontjai alapvető fontosságúak a bizalom magas szintje által jellemzett társadalmak létrehozásában. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményességéhez elengedhetetlen a világjárványt követő méltányos és inkluzív helyreállítás, amely egyenlő lehetőségeket biztosít az oktatásban és a képzésben való részvételre, és egyenlő hozzáférést tesz lehetővé a foglalkoztatáshoz, a megfizethető lakhatáshoz és a szociális biztonsághoz, különösen azzal az igazságos átállási kerettel összefüggésben, amelyben egy személyt vagy régiót sem hagynak magára.
A megállapítások megerősítik, hogy a magas szintű bizalommal jellemzett személyek vesznek részt a legnagyobb valószínűséggel az oltási kampányokban, ami rávilágít arra, hogy egy egészségügyi válságra való hatékony reagáláshoz a társadalmaknak olyan lakosságra van szükségük, amelynél a bizalom magas szintje a jellemző. Az intézményekbe vetett bizalom ennek a kapcsolatnak az egyik fontos eleme.
A Covid19-világjárvány alatt alacsonyabb volt az átoltottság aránya azoknak a személyeknek a körében, akik kevésbé bíztak meg az intézményekben, köztük például a kormányzatokban, a tudományos, illetve az egészségügyi intézményekben. Tekintettel arra, hogy ebben az összefüggésben különösen fontos az egészségügyi rendszerbe és a gyógyszeriparba vetett bizalom, döntő jelentőségű, hogy a szakpolitikai döntéshozók egyértelmű és folyamatos kommunikációt folytassanak az oltóanyagokkal és azok mellékhatásaival kapcsolatban.
A megállapítások szerint azok a válaszadók, akik fő hírforrásként a közösségi médiát részesítették előnyben, általában kevésbé bíztak az intézményekben és kevésbé voltak elégedettek a saját kormányzatuk által a Covid19 megfékezése céljából hozott intézkedésekkel, mint azok, akik a hagyományos médiát részesítették előnyben. Ezért mind az EU-nak, mind a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a pontatlan vagy félrevezető információkkal szembeni fellépést, valamint a közösségimédia-platformokon megjelenő, szándékosan megtévesztő információk megcáfolását.
The report contains the following lists of tables and figures
List of tables
- Table 1: Definitions of digitisation technologies
- Table 2: Overview of the digitisation case studies
- Table 3: Most relevant sectors for technology uptake and use cases
- Table 4: Drivers of and barriers to the adoption of digitisation technologies
- Table 5: Overview of approaches to digitisation across the establishments investigated
- Table 6: Areas of work organisation most impacted by the use of digitisation technologies
- Table 7: Elements of job quality impacted by the use of digitisation technologies
- Table 8: Specific impacts of digitisation technologies on skills and discretion
List of figures
- Figure 1: Analytical model for digital technologies
- Figure 2: Adoption by enterprises of IoT and 3D printing by size and sector, EU27, 2020 (%)
- Figure 3: Advanced technology use by enterprises (with at least 10 employees) by country, EU27, 2020 (%)
- Figure 4: Distribution of IoT clusters in Europe, 2019
- Figure 5: Key elements for successful technology implementation
- Number of pages
-
74
- Reference nº
-
EF22001
- ISBN
-
978-92-897-2291-9
- Catalogue nº
-
TJ-03-22-045-EN-N
- DOI
-
10.2806/707872
- Permalink
Cite this publication
Eurofound (2022), Maintaining trust during the COVID-19 pandemic, Publications Office of the European Union, Luxembourg.
Related publications
Publication series
