Anticipating and managing the impact of change
Digitális átállás: Szerkezetátalakítási tendenciák a lakossági banki szolgáltatások ágazatában
Published:
26 September 2022
Research report
Abstract
A lakossági banki szolgáltatások ágazata termékeny terep a digitalizáció munkára és foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak tanulmányozásához. A pénzügyi szolgáltatásokat egyre inkább online nyújtják, személyes ügyfélszolgálati intézmények közvetítése nélkül. Az ágazatban sok bank a globális pénzügyi válság óta sorozatos szerkezetátalakításon ment keresztül, és ez egyike azon kevés szolgáltatási ágazatnak, ahol a foglalkoztatás stagnál vagy hanyatlik. A szolgáltatásnyújtás módjában bekövetkezett technológiai változások mellett az ágazat más kihívásokkal is szembesül, ideértve a megnövekedett szabályozási és megfelelési terheket, a pénzügyi technológia jelentette konkurenciát, valamint az alacsony kamatlábakat és a csökkenő jövedelmezőséget. Az e jelentésben szereplő esettanulmányok példákat mutatnak be az ágazatban a közelmúltban lebonyolított szerkezetátalakításokra, az azokat motiváló tényezőkre, azok megvalósításának módjára, valamint arra, hogy ezek a szerkezetátalakítások miként befolyásolták a foglalkoztatást, a munkaszervezést, illetve az egyéb üzleti és munkavállalói eredményeket.
Key findings
Míg az elmúlt évtizedben a legtöbb szolgáltatási ágazatban nőtt a munkahelyek száma, a lakossági banki szolgáltatások ágazatában a foglalkoztatás csökkent – először a pénzügyi válság, majd a digitalizáció és az online lakossági banki szolgáltatásokra való közelmúltbeli áttérés miatt. Ezzel párhuzamban a lakossági banki szolgáltatásokhoz kapcsolódó fizikai infrastruktúra is szűkült : jelenleg az EU 100 000 lakosára mindössze körülbelül 20 bankfiók jut, szemben a 2004-ben működő 30 bankfiókkal.
A lakossági banki szolgáltatások szerkezetátalakítása más ágazatokhoz képest gyakran nagyléptékű, hosszadalmas és összetett folyamat; a szociális párbeszéd jól megalapozott intézményi keretei között valósul meg, amelyet magas szintű képviselet és kollektív szervezés jellemez. Fontos példája annak, hogy a szociális párbeszéd alapvető szerepet játszik a szerkezetátalakítás negatív hatásainak enyhítésében.
Más ágazatokhoz képest gyorsan nő a lakossági banki szolgáltatások ágazatában foglalkoztatott, jól képzett szakemberek aránya: az EU-ban jelenleg a lakossági banki szolgáltatások ágazatában dolgozók kétharmada rendelkezik felsőfokú képesítéssel. A magas képzettséget igénylő munkakörök (például jogi szakértők, adatszakértők és hálózatbiztonsági szakértők) iránti megnövekedett kereslet kielégítése, valamint a hagyományosabb banki munkakörökben dolgozók foglalkoztathatóságának fokozása érdekében az ágazat számára kulcsfontosságú lesz a célzott készségfejlesztési szakpolitikák kidolgozása.
A digitalizáció számos hagyományos munkavégzési módot átalakított a lakossági banki szolgáltatások ágazatában, ami a „számítógépes” munkahelyek számának növekedéséhez és az ügyfélszolgálati munkahelyek számának csökkenéséhez vezetett. Az ágazatban a távmunkát lehetővé tevő munkahelyek nagy arányának köszönhetően a világjárvány idején ebben az ágazatban figyelték meg a legnagyobb növekedést az otthonról munkát végzők számában: az EU-ban közel minden második pénzügyi ágazatban foglalkoztatott munkavállaló „általában” vagy „néha” távmunkát végzett 2021-ben.
Miközben a banki szolgáltatások ágazatában a fizetések magasak, a nemek közötti bérkülönbség is itt a legnagyobb. Bár ez részben azt tükrözi, hogy az ágazat munkahelyeinek jellege miatt a férfiak felülreprezentáltak a jobban fizetett, informatikai pozíciókban, valamint a felügyeleti és vezetői szerepekben, a bérek átláthatóságáról szóló, javasolt európai uniós irányelvben előirányzott nemek közötti bérellenőrzések fontos szerepet fognak játszani az ágazatra jellemző, nemek közötti nagy bérkülönbség egyéb okainak azonosításában.
The report contains the following lists of tables and figures.
List of tables
- Table 1: Top 6 retail banking occupations in 2011 and 2021, EU27
- Table 2: Characteristics of job loss cases in the financial sector and in all other sectors, 2008–2021
- Table 3: Largest recent restructuring cases in the financial sector at national level, 2020–2021
- Table 4: Companies involved in continuous or serial restructuring, 2019–2021
- Table 5: Summary of the main drivers of the restructuring processes in the banking cases analysed
- Table 6: Restructuring processes at CaixaBank in 2015–2021
- Table 7: Time frames of the restructuring processes
- Table 8: Implementation phases of the CaixaBank collective dismissal plan in 2021
- Table 9: Support measures for employees affected
- Table 10: Quota 100 economic incentive applied to Banco BPM
List of figures
- Figure 1: Number of bank branches per 100,000 inhabitants, 2004 and 2020
- Figure 2: Employment change in service sectors, 2008–2021, EU27 (percentage points)
- Figure 3: Financial and insurance services as a proportion of total employment, 2008 and 2021, EU27 (%)
- Figure 4: Number of employees in financial and insurance services by broad occupational group, 2008 and 2021, EU27 (millions)
- Figure 5: Unadjusted gender pay gap by country, 2020 (percentage points)
- Figure 6: Proportion of young employees (15–39 years) in the total workforce by sector, 2008–2021, EU27 (%)
- Figure 7: Relative prevalence of young employees by country, 2021, EU27 (percentage points)
- Figure 8: Proportion of part-time employees by sector, 2008–2021, EU27 (%)
- Figure 9: Average number of actual weekly working hours in the main job, 2008 and 2020, EU27
- Figure 10: Change in total volume of hours worked compared with 2008, EU27 (percentage points)
- Figure 11: Teleworking incidence by sector, 2008–2021, EU27 (%)
- Figure 12: Teleworking incidence in retail banking before and during the pandemic, 2019 and 2020, EU27 (%)
- Figure 13: Teleworking incidence by gender, 2008–2021, EU27 (%)
- Figure 14: Employee location by broad occupational group, 2021, EU27 (%)
- Figure 15: Number of restructuring announcements involving job losses and job gains per year, 2008–2021, EU27 (%)
- Figure 16: Number of national or subnational cases involving job losses in the financial sector by restructuring type, 2008–2021, EU27
- Figure 17: Offshoring cases, 2008–2021
- Figure 18: Proportions of payment instruments used at the point of sale and in person-to-person payments (left figure) and used online (right figure), euro zone, 2019 (%)
- Figure 19: Use of payment methods during the pandemic, euro zone, 2020 (%)
- Number of pages
-
78
- Reference nº
-
EF22014
- ISBN
-
978-92-897-2280-3
- Catalogue nº
-
TJ-04-22-009-EN-N
- DOI
-
10.2806/146383
- Permalink
| Country | Restructuring case studies database | |
|---|---|---|
| Denmark | Restructuring case studies | Danske Bank |
| Italy | Restructuring case studies | Banco BPM |
| Netherlands | Restructuring case studies | ING Group |
| Poland | Restructuring case studies | Bank Pekao S.A. |
| Portugal | Restructuring case studies | Novo Banco Group |
| Spain | Restructuring case studies | CaixaBank |
Cite this publication
Eurofound (2022), Going digital: Restructuring trends in retail banking, Publications Office of the European Union, Luxembourg.
Related publications
Publication series
