Promoting social cohesion and convergence
Uniós konvergencia: Földrajzi dimenzió, a Covid19 hatása és a szakpolitika szerepe
Published:
22 March 2023
Research report
Abstract
Az uniós konvergenciáról szóló politikai vita a válságot követően megélénkült. E jelentés célja, hogy a Covid19-világjárványt követően számba vegye a konvergenciatrendek elmúlt két évtizedét. A tanulmány a 2004 és 2019 közötti gazdasági, társadalmi és intézményi konvergencia tagállami és regionális szintű empirikus vizsgálatával kezdődik. Az elemzés ezt követően 2020-ra és 2021-re is kiterjed, és megvizsgálja a világjárvány hatását. A tanulmány megerősíti a közép- és kelet-európai tagállamok által vezérelt általános felfelé irányuló konvergenciát, amelyet a világjárvány ugyan a jelek szerint lelassított, de nem állított le. A tendenciák elemzését a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz konvergenciára gyakorolt potenciális hatásának értékelése, valamint a felfelé irányuló konvergenciát támogató különböző szakpolitikai forgatókönyvek megvitatása követi, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos jelenlegi tapasztalatok és az uniós kohéziós politika jövőjéről folyó vita alapján.
Key findings
Annak ellenére, hogy az EU a 2008–2013-as gazdasági válságot követően újra pozitív lendületet kapott, az uniós konvergencia 2020-ra nem érte el a válság előtti ütemét, bár az európai uniós tagállamok közötti gazdasági, társadalmi és intézményi különbségek folyamatosan csökkentek egészen közvetlenül a Covid19-világjárvány kitöréséig.
Regionális szinten az EU-ban 2004 és 2019 között felfelé irányuló konvergencia volt megfigyelhető, bár erre az országos szintnél lassabb ütemben került sor. Ezt a tendenciát főként a közép- és kelet-európai tagállamok okozták, amelyek fővárosi régiói gyors növekedést tapasztaltak. A dél-európai régiókban azonban gazdasági stagnálás, valamint a társadalmi és intézményi körülmények általános romlása következett be, ami nyomatékosította, hogy a felfelé irányuló konvergenciának továbbra is az uniós szakpolitikai intézkedések középpontjában kell maradnia.
A Covid19-válság jelentős hatással volt az uniós konvergenciára, és bár nem fordította meg az erős felfelé irányuló konvergencia trendjét, felgyorsította a megjelenő divergencia-mintákat, például az egy főre jutó GDP tekintetében növekvő különbségeket. Ez megerősíti, hogy az EU számára kulcsfontosságúak lesznek az olyan szakpolitikai eszközök, amelyek igazodnak a nagy gazdasági sokkokhoz, valamint az EU zöld és digitális átállásához kapcsolódó mélyreható társadalmi változásokhoz.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az EU erre adott példa nélküli válasza, amellyel a tagállamok gazdaságainak a Covid19-világjárvány utáni átalakítása elősegíthető. Négy ország Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó terveinek elemzése azt mutatja, hogy ez a kulcsfontosságú eszköz hozzájárul azokhoz a reformokhoz és a beruházásokhoz, amelyek egyébként nem valósultak volna meg; és bár a konvergencia önmagában nem a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célkitűzése, a tagállamok helyreállítási terveinek potenciális hozadéka.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alkalmazása fontos alapot szolgáltat a felfelé irányuló konvergencia támogatásának alternatív módjaira vonatkozó előretekintéshez. Az új megállapítások e cél elérésének különböző lehetőségeit tárják fel, mint például a hagyományos kohéziós politikák további erősítését, egy központosított reform–beruházási modell kiépítését vagy egy olyan integrált megközelítés kidolgozását, amely az erősebb kohéziós politikákat központosított reform–beruházási modellel ötvözi. Ezek kulcsfontosságú elemek lesznek az uniós szakpolitikai döntéshozók számára, amelyeket a gazdasági és társadalmi konvergencia támogatásáról szóló vita részeként érdemes figyelembe venniük.
The report contains the following lists of tables and figures.
List of tables
Table 1: Economic, social and institutional indicators used in the convergence analysis
Table 2: Unconditional beta-convergence in the EU, by indicator and time period, 2004–2019
Table 3: Conditional convergence in income inequality, 2004–2008, 2008–2013 and 2013–2019
Table 4: APE on probability of convergence in income inequality
Table 5: Conditional convergence in the AROPE rate, 2005–2008, 2008–2013 and 2013–2019
Table 6: APE on the probability of convergence in the AROPE rate
Table 7: WGI pairwise correlations
Table 8: Unconditional beta-convergence in the NUTS 2 regions, by indicator and period, 2004–2019
Table A1: Income inequality convergence (2004–2008, 2008–2013, 2013–2019)
Table A2: AROPE conditional convergence (2005–2008, 2008–2013, 2013–2019)
Table A3: Performance of four countries in relation to the European Pillar of Social Rights Social Scoreboard 2020
List of figures
Figure 1: Beta-convergence – GDP per capita (PPS), EU27, 2004–2019
Figure 2: Sigma-convergence – GDP per capita (PPS), in the EU27 and by geographical cluster, 2004–2019
Figure 3: Beta-convergence – adjusted household disposable income per capita (PPS), EU27, 2009–2019
Figure 4: Sigma-convergence – adjusted household disposable income per capita (PPS), in the EU27 and by geographical cluster, 2009–2019
Figure 5: Beta-convergence – income quintile share ratio, EU27, 2004–2019
Figure 6: Sigma-convergence – income quintile share ratio, in the EU27 and by geographical cluster, 2004–2019
Figure 7: Predicted probabilities of convergence in income inequality, by value added in the agricultural sector, in the EU27 and by geographical cluster
Figure 8: Beta-convergence – compensation of employees per hour worked, EU27, 2004–2019
Figure 9: Sigma-convergence – compensation of employees per hour worked, in the EU27 and by geographical cluster, 2004–2019
Figure 10: Beta-convergence – employment rate, EU27, 2004–2019
Figure 11: Sigma-convergence – employment rate, in the EU27 and by geographical cluster, 2004–2019
Figure 12: Beta-convergence – unemployment rate, EU27, 2004–2019
Figure 13: Sigma-convergence – unemployment rate, in the EU27 and by geographical cluster, 2004–2019
Figure 14: Beta-convergence – NEET rate, EU27, 2004–2019
Figure 15: Sigma-convergence – NEET rate, in the EU27 and by geographical cluster, 2004–2019
Figure 16: Beta-convergence – early school-leavers rate, EU27, 2004–2019
Figure 17: Sigma-convergence – early school-leavers rate, in the EU27 and by geographical cluster, 2004–2019
Figure 18: Beta-convergence – AROPE rate, EU27, 2005–2019
Figure 19: Sigma-convergence – AROPE rate, in the EU27 and by geographical cluster, 2005–2019
Figure 20: Predicted probabilities of convergence in the AROPE rate by income inequality levels, in EU27 and by geographical cluster
Figure 21: Beta-convergence – government effectiveness, EU27, 2004–2019
Figure 22: Sigma-convergence – government effectiveness, in the EU27 and by geographical cluster, 2004–2019
Figure 23: Sigma-convergence in quality of governance indicators, 2004–2019
Figure 24: Beta-convergence – GDP per capita, NUTS 2 regions, 2004–2019
Figure 25: GDP per capita in NUTS 2 regions – transition maps and matrix and distribution of classes, 2004–2008
Figure 26: GDP per capita in NUTS 2 regions – transition map and matrix and distribution of classes, 2008–2013
Figure 27: GDP per capita in NUTS 2 regions – transition map and matrix and distribution of classes, 2013–2019
Figure 28: GDP per capita growth (%) in CEE countries, by region, 2004–2019
Figure 29: Beta-convergence – employment rate, NUTS 2 regions, 2004–2019
Figure 30: Employment rate in NUTS 2 regions – transition map and matrix and distribution of classes, 2004–2008
Figure 31: Employment rate in NUTS 2 regions – transition map and matrix and distribution of classes, 2008–2013
Figure 32: Employment rate in NUTS 2 regions – transition map and matrix and distribution of classes, 2013–2019
Figure 33: Beta-convergence – EQI, NUTS 2 regions, 2010–2019
Figure 34: EQI in NUTS 2 regions – transition map and matrix and distribution of classes, 2010–2013
Figure 35: EQI in NUTS 2 regions – transition map and matrix and distribution of classes, 2013–2019
Figure 36: Beta-convergence – GDP per capita, EU27, 2013–2019 and 2013–2021
Figure 37: Sigma-convergence – GDP per capita (€), EU27, 2004–2021
Figure 38: Beta-convergence – employment rate, EU27, 2013–2019 and 2013–2021
Figure 39: Sigma-convergence – employment rate (%), EU27, 2004–2021
Figure 40: Beta-convergence – government effectiveness, EU27, 2013–2019 and 2013–2020
Figure 41: Sigma-convergence – government effectiveness, EU27, 2004–2020
Figure 42: Total number of social reforms in Croatia, Germany, Italy and Spain, by policy area
Figure 43: Breakdown of investment by policy areas in Croatia, Germany, Italy and Spain (% of total RRF funds)
- Number of pages
-
104
- Reference nº
-
EF22016
- ISBN
-
978-92-897-2312-1
- Catalogue nº
-
TJ-07-23-025-EN-N
- DOI
-
10.2806/706661
- Permalink
Cite this publication
Eurofound (2023), EU convergence: Geographical dimension, impact of COVID-19 and the role of policy, Publications Office of the European Union, Luxembourg.
Related publications
Publication series
