Az éghajlatváltozás hatása a munkahelyekre

Az éghajlatváltozás nemcsak az életkörülményekre, hanem az európai munkaerőpiacokra, a munkakörülményekre és a munkahelyek minőségére is mélyreható hatással lesz. Ahhoz, hogy megértsük az éghajlatváltozásnak a munka világára gyakorolt hatásait, fontos különbséget tenni a közvetlen hatás és az éghajlatváltozással foglalkozó szakpolitikák hatása között.
 

E jelentés célja, hogy hozzájáruljon a vitához azáltal, hogy megvizsgálja az éghajlatváltozásnak és a környezetkárosodásnak a munkahelyek minőségére gyakorolt hatásáról szóló nemzeti szintű kutatásokat és vitákat, különösen a zöldítés által valószínűleg érintett szakmákban.
 

Szakpolitikai háttér

Az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós szakpolitikák nem újak, de az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló szakpolitikai törekvések és az éghajlatváltozás mérséklését célzó politikák jelentősen felfutottak, és a zöld átmenet és a növekedési stratégia támogatása érdekében pénzügyi befektetésekkel párosulnak. Az Európai Unió a 2019-ben elfogadott európai zöld megállapodás keretében egy sor célt és kapcsolódó szakpolitikai intézkedést vállalt. Ezek célja, hogy az EU-t modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítsák át, amely a karbonsemlegesség 2050-ig történő elérésének kötelező célkitűzésén alapul. Közbenső lépésként az EU megemelte a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlatvédelmi célkitűzéseit, és az „Irány az 55%!” csomag keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse a kibocsátásokat. A jogszabályok e törekvésekhez való igazítása érdekében 2021 júliusában hatályba lépett az európai klímarendelet. A rendelet megerősíti az épületekre, a közlekedésre, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra, valamint a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célokat, és többek között előírja az autóipar és az energiaágazat szerkezetátalakítását az éghajlati célok elérése érdekében. Az európai zöld megállapodás a NextGenerationEU gazdaságélénkítő csomag 1,8 billió eurós beruházásának egyharmadát fogja felszívni.
 

Az Európai Bizottság 2020-ban az európai zöld megállapodás azon célkitűzésének támogatására, hogy senki ne maradjon le, bevezette a méltányos átállást támogató mechanizmust. Célja, hogy támogassa a klímasemlegességre való átállás által leginkább érintett régiókat és embereket, és 2021 és 2027 között 19,2 milliárd eurós pénzügyi támogatást nyújtson a foglalkoztatás és a helyi gazdaság diverzifikációjának támogatását célzó szakpolitikai beavatkozásokra. Az Európai Bizottság hangsúlyozta a társadalmi párbeszéd fontosságát ezen intézkedések tervezése és végrehajtása során.
 

Tekintettel az éghajlatváltozás és az éghajlatváltozással foglalkozó szakpolitika társadalomra, gazdaságra és munkaerőpiacra gyakorolt óriási hatására, az ezzel kapcsolatos megfontolások egyre inkább beépülnek más uniós szakpolitikákba, például az iparpolitikába, a kutatási keretekbe, az oktatási és készségfejlesztési stratégiákba, sőt, a szociális jogok európai pillérébe is, amely az oktatás, a foglalkoztatás, valamint a biztonságos és egészséges munkakörnyezet révén kulcsszerepet játszik az átállás támogatásában.
 

Főbb megállapítások

• Az éghajlatváltozás hatásai, mint például a hőmérséklet emelkedése, a légszennyezés növekedése és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása, bizonyíthatóan negatív hatással vannak a munkavállalók munkájának minőségére és termelékenységére. Ezek megnehezítik a munkavégzést. Különösen veszélyeztetettek azok a munkavállalók, akik sok időt töltenek a szabadban (például a mezőgazdaságban, a halászatban, az erdészetben, a kertészetben, az építőiparban és az idegenforgalomban), valamint azok, akik hőt termelő gépekkel dolgoznak. A sürgősségi szolgálatoknál dolgozókat közvetlenül érintik az olyan kedvezőtlen időjárási események, mint az erdőtüzek és árvizek.
   
• Ezekben az ágazatokban a foglalkoztatásban a férfiak dominálnak, és nagy számban vannak jelen idénymunkások, migránsok és önálló vállalkozói tevékenységet folytatók, akik általában nem élveznek jogszabályi védelmet, és esetükben gyakran alacsonyabb a szakszervezeti szervezettség és a munkahelyi képviselet szintje.
   
• Számos ilyen ágazatban azért is kell változásokkal szembenézni, mert a munkamódszereket át kell alakítani, ami csökkentheti a munkahelyek biztonságát, és képzést, átképzést vagy munkahelyváltást tehet szükségessé.
   
• Az éghajlatváltozással foglalkozó politikák (és különösen az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló politikák) hozzájárulnak az ágazati és foglalkozási átrendeződésekhez, különösen azokban az ágazatokban, amelyek a leginkább hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Az európai telefonos munkakörülmény-felmérés adatainak elemzése megerősíti, hogy ezekben az ágazatokban a munkaerő nagy része olyan szakmákban dolgozik, amelyekre valószínűleg hatással lesz a zöld átállás. Összességében az EU-ban a munkavállalók 40%-a olyan szakmában dolgozik, amelyre a zöld átállás közvetlen hatással lesz.
   
• A munkahelyek minőségét tekintve a valószínűleg nagyobb keresletnek kitett munkakörök (növénytermesztők, ácsok és szigetelők) általában magasabb munkakövetelményekkel (például fizikai kockázatok és fizikai igénybevétel) járnak, ugyanakkor hiányoznak a munkahelyi erőforrások (például szociális támogatás, önállóság és a képzéshez való hozzáférés). Az új és feltörekvő állások (például a beszerzők, a szakpolitikai tervezésért felelős vezetők és a szennyvízmérnökök) esetében a legkedvezőbb az egyensúly a követelmények és az erőforrások között, a magasabb képzettséget igénylő állások (építésvezetők, meteorológusok és elektrotechnikai technikusok) pedig jobban megfelelnek az európai átlagos munkahelyi minőségnek.
   
• A foglalkozás megváltozásának egyensúlya új munkaprofilokat, nagyobb keresletet vagy új szakképesítési követelményeket eredményez, és ágazatonként eltérő. A munkahelyek minőségére gyakorolt hatásokat nemcsak az egyes munkahelyek pontos feladatprofilja (beleértve az éghajlatváltozás kockázatainak való kitettséget) és a munkahelyi gyakorlatok határozzák meg, hanem az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére hozott intézkedések és a zöld átmenet végrehajtásának módja is minden szinten.
   
• Míg a zöld szakmák az átmenetet támogató, egész életen át tartó tanulási törekvéseket testesítik meg, a vállalatok is részt vesznek a dekarbonizációt támogató intézkedésekben és munkahelyi gyakorlatokban. A munkavállalók bevonása e gyakorlatok kidolgozásába és végrehajtásába gazdagíthatja a munkahelyek minőségét.
   

Szakpolitikai iránymutatások

• Az éghajlatváltozás munkavállalókra és munkahelyekre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatások még mindig hiányosak. Több ismeretre és megoldásra van szükség a munkavállalókat érintő kockázatok csökkentéséhez.
   
• Az EU-ban nincsenek egyenlő feltételek a munkavállalóknak az éghajlatváltozással közvetlenül összefüggő kockázatokkal szembeni védelme tekintetében. A hőségben való munkavégzésre vonatkozó nemzeti szintű rendelkezések jelentősen eltérnek.
   
• A dekarbonizációs folyamatok számos ágazatot érintenek, túlmutatva az energiatermelésen és a nehéziparon. A leginkább érintett ágazatokban dolgozóknak kiemelt támogatást kell kapniuk a készségeik megújításához és a munkahelyváltáshoz. Ezenkívül részletesebben kell elemezni a más ágazatokra gyakorolt hatásokat, valamint támogatást kell nyújtani ezeknek a vállalatoknak és alkalmazottaiknak.
   
• Több figyelmet kell fordítani a zöld átállás munkahelyi minőségre gyakorolt hatásaira, és több szisztematikus kutatásra van szükség. Szükség van a zöld munkahelyek és az éghajlatváltozás kockázatainak leginkább kitett munkahelyek (ezek gyakran egy és ugyanazon munkahelyek) minőségének nyomon követésére, mivel az éghajlatváltozás dinamikus folyamat. A szakpolitikai intézkedéseknek a munkahelyek minőségének javítását kell célozniuk.
   
• Az ipari stratégiák kidolgozása és a kapcsolódó készségek előrejelzése, valamint a szociális partnerekkel közösen kidolgozott megfelelő képzések megtervezése létfontosságú lesz, különösen akkor, ha meg akarjuk akadályozni, hogy a készségek és a munkaerő hiánya korlátozza a dekarbonizáció irányába történő előrehaladást.