Living conditions and quality of life
Abstract
A Covid19-világjárvány az európai társadalmak számos dimenziójában kiélezte az egyenlőtlenségeket, beleértve a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségeket is számos, kulcsfontosságú területen. Ez a jelentés azokat a nemek közötti egyenlőtlenségeket vizsgálja, amelyek a Covid19-válság előtt már léteztek, és leírja, hogy a világjárvány milyen módon hatott a nemek közötti szakadékra. Elemzi továbbá az uniós nemzeti kormányoknak azokat a különféle szakpolitikai válaszlépéseit, amelyek a nemek közötti szakadék kezelésére, illetve a szakadék világjárvány idején történő kiszélesedésének megakadályozására irányultak. A világjárványnak a foglalkoztatásra gyakorolt hatásai uniós szinten összességében figyelemre méltóan nemsemlegesek, a különböző ágazatokon, illetve társadalmi-gazdasági csoportokon belül azonban árnyalatnyi különbségek mutatkoznak. A nem fizetett munka terén a nemek között már korábban is meglévő különbségek továbbra is fennmaradtak, ami a munka és a magánélet közötti konfliktusokhoz vezetett, különösen a távmunkát végző, kisgyermekes anyák körében. Végezetül, a jelentés ismerteti a nemek közötti egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kilátásokat Európában, rámutatva azokra a tényezőkre, amelyek a nők és a férfiak közötti egyenlőség jövőjét alakítják: nemi szegregáció a munkaerőpiacokon, nemek közötti szakadék a táv- és hibridmunka vonatkozásában, valamint a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése a politikai döntéshozatalban – különösen a gondozás és a gondozási szolgáltatások vonatkozásában.
Key findings
A társadalmi normákban – mind a nők, mind a férfiak esetében – még mindig mélyen gyökereznek a hagyományos nemi szerepek, amelyek a nőket elsődleges gondozóként mutatják be, ami tükröződik a fizetett és a fizetetlen munkában is. Ezek a szakadékok a munkaerőpiacon és azon kívül is folyamatosan nemek közötti különbségeket eredményeznek, amelyek különböző mutatókban jelennek meg, beleértve a munkakörülményekre, a szegénységre, a teljes munkaidőre és a munka és a magánélet közötti konfliktusra vonatkozó mutatókat is.
A Covid19-világjárvány munkaerőpiacra gyakorolt hatása uniós szinten figyelemre méltóan nemsemleges volt, ami részben a nők túlreprezentáltságát tükrözi a bezárt ágazatokban, de azt is, hogy a nők a távmunkára alkalmas munkahelyeken és az alapvető ágazatokban koncentrálódtak. A kutatási eredmények azonban azt mutatják, hogy a Covid19-válság során a nők munkahelyvesztése a legalacsonyabban fizetett munkavállalók körében volt a legelterjedtebb, míg a férfiak munkahelyvesztése egyenletesebben oszlott meg.
A Covid19-világjárvány idején drámaian megnőttek a munka és a magánélet közötti konfliktusok, különösen a távmunkát végző, kisgyermekes anyák körében. Ahogy Európa kilábal a világjárványból, a politikai döntéshozóknak tudomásul kell venniük, hogy az önkéntes, rugalmas munkafeltételek – amelyeket leginkább nők vesznek igénybe – megnövekedett fizetetlen munkaterhelést és kisebb láthatóságot is jelenthetnek a munkahelyen, ami hosszú távú következményekkel járhat a karrierépítésre, a fizetésre és a nyugdíjakra nézve.
A Covid19-válság rávilágított arra, hogy a gondozási szolgáltatások kritikus szerepet játszanak a nők munkaerőpiaci részvételének, pénzügyi biztonságának és általános jólétének támogatásában. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok minden területen támogassák a jó minőségű, hozzáférhető és megfizethető gondozási szolgáltatások nyújtását, miközben kezelik a munkaerőhiányt és javítják a munkakörülményeket ezekben az ágazatokban.
A járvány utáni helyreállítás lehetőséget kínál arra, hogy valódi változást érjünk el a nemi normák, a viselkedés és a szakpolitikai innováció területén. A politikai döntéshozók, köztük a szociális partnerek számára kulcsfontosságú lesz, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését prioritásként kezeljék, miközben továbbra is figyelemmel kísérik és értékelik az előrehaladást.
The report contains the following table and figures.
- Table: Gender equality policy measures analysed as part of the research
- Figure 1: Annual labour market indicators, 2002–2019, EU27
- Figure 2: Employment rate in 2019, by gender and country (%)
- Figure 3: Average number of actual hours of work a week in main job, annual data by gender, 2002–2019, EU27 (hours)
- Figure 4: Main reason for economic inactivity, by gender, 2019, EU27 (%)
- Figure 5: Economic inactivity due to care responsibilities, family reasons, or personal reasons in 2019, by gender and country (%)
- Figure 6: Top 10 employment sectors, 2019, EU27 (% of total employment by gender)
- Figure 7: Mean hours spent on unpaid work, by gender and year, EU27 (hours per week)
- Figure 8: Mean hours spent on unpaid work in 2016, by gender and country (hours per week)
- Figure 9: Mean total working time among employed individuals in 2016, EU27 (hours per week)
- Figure 10: Mean hours spent on total work in 2016, by gender and country (hours per week)
- Figure 11: Frequency of sporting, cultural or leisure activity participation by gender in 2015, EU27 (%)
- Figure 12: Work–life conflict by gender and parenthood status, EU27 (%)
- Figure 13: Risk of depression by gender and year, EU27 (%)
- Figure 14: Annual labour market indicators, 2019–2021, EU27 (%)
- Figure 15: Monthly unemployment rate by gender, EU27 (%)
- Figure 16: Quarterly employment rate by gender (change from Q3 2008/Q4 2019), EU27 (percentage points)
- Figure 17: Share of employment in sector groups by gender in 2019, EU27 (% of total employment by gender)
- Figure 18: Change in employment compared with Q2 2019, in sector groups by gender, EU27 (%)
- Figure 19: Change in annual employment rate compared with 2019, by gender and age group, EU27 (percentage points)
- Figure 20: Employment shifts (thousands) by gender and job–wage quintile: two crisis periods compared, EU27
- Figure 21: Change in annual employment rate by gender and country (from 2019 to 2020) (percentage points)
- Figure 22: Absence from work by main reason, EU27 (thousands)
- Figure 23: Changes Q4 2019 to Q4 2021 in average number of actual weekly hours of work in main job by gender, EU27 (hours)
- Figure 24: Total duration of school closures up until March 2022, by country (weeks)
- Figure 25: Mean hours spent on unpaid work, by gender, EU27 (hours per week)
- Figure 26: Mean hours spent on childcare, by gender and presence of children in the household, EU27 (hours per week)
- Figure 27: Mean hours spent on unpaid work by gender, EU27 (hours per week)
- Figure 28: Mean hours spent on unpaid work, by age and gender, EU27 (hours per week)
- Figure 29: Sharing of unpaid work within couples, EU27 (%)
- Figure 30: Change in division of unpaid work within couples, EU27 (%)
- Figure 31: Change in division of childcare and education of children within couples, depending on both partners’ teleworking status, EU27 (%)
- Figure 32: Mean total working time among employed individuals, EU27 (hours per week)
- Figure 33: Changes in health during the pandemic by gender, EU27 (%)
- Figure 34: Risk of depression during the pandemic by gender, EU27 (%)
- Figure 35: Optimism about future during the pandemic by gender, EU27 (scale 1–5)
- Figure 36: Risk of poverty or social exclusion by gender, EU27 (%)
- Figure 37: Work–life conflicts by gender, EU27 (%)
- Figure 38: Work–life conflicts, by gender and parenthood status, EU27 (%)
- Figure 39: Difficulties concentrating on job because of family responsibilities, by teleworking and parenthood status, EU27 (%)
- Number of pages
-
86
- Reference nº
-
EF22010
- ISBN
-
978-92-897-2275-9
- Catalogue nº
-
TJ-07-22-930-EN-N
- DOI
-
10.2806/015588
- Permalink
Cite this publication
Eurofound (2022), COVID-19 pandemic and the gender divide at work and home, Publications Office of the European Union, Luxembourg.
Related publications
Publication series
