Industrial relations and social dialogue
Kollektív munkaügyi viták az EU-ban
Published:
07 February 2022
Research report
Abstract
Az elmúlt években néhány időszakos kiugrástól eltekintve az EU tagállamaiban általánosan csökkent a munkabeszüntetések száma. A Covid19 világjárvány idején ez a tendencia folytatódott, és a legjelentősebb munkaügyi viták nem meglepő módon az egészségügyi és szociális szolgáltatások, az oktatás, valamint a szállítás és logisztika ágazatában zajlottak. Ez a jelentés az Eurofound által 2018-2019-ben a Munkabeszüntetési Megfigyelő (IAM) adatbázisának kísérleti alkalmazása során gyűjtött adatokat elemzi. A kutatás klaszterelemzés segítségével öt kategóriába sorolta az európai sztrájkokat: nemzeti érdek- és jogviták, amelyek esetenként különböző foglalkoztatási formákat érintenek; kiterjesztett viták a kollektív bérmegállapodásokról; helyi viták a foglalkoztatási problémákról, a munkaidőről és az átszervezésekről, rövid munkabeszüntetésekkel; helyi viták a munkavállalók jogairól és a vállalati intézkedésekkel kapcsolatos sérelmek; valamint az állami intézkedésekkel kapcsolatos viták.
Ami a konkrét kérdéseket illeti, a viták több mint 40%-át a fizetéssel kapcsolatos problémák, 20%-át a foglalkoztatási problémák, 16%-át a munkakörülmények egyéb vonatkozásai, 13%-át pedig a tiltakozások okozták. Figyelembe véve, hogy nem állnak rendelkezésre teljes körű adatok az európai sztrájktörvényekről, az elemzés rámutat arra, hogy a jövőben szükség lesz az empirikus bizonyítékok szisztematikus gyűjtésére, hogy szilárd alapot biztosítson az összehasonlító elemzéshez.
Key findings
Az EU-n belüli viták több mint egyharmadának hátterében kollektív tárgyalások állnak, további egynegyedét a vállalati szintű intézkedésekkel kapcsolatos sérelmek, 18%-át pedig az állami szakpolitikák elleni panaszok teszik ki.
A viták több mint 40%-át fizetéssel kapcsolatos problémák, 20%-át foglalkoztatási problémák, 16%-át a munkakörülmények egyéb vonatkozásai, 13%-át pedig tiltakozások okozták. A viták több mint 80%-a az érdeklődésre számot tartó kérdéseket érintett.
Az európai szervezett fellépésre vonatkozó meglévő adatok hiányosak. Szisztematikus adatgyűjtésre lesz szükség ahhoz, hogy ezek az adatok nemzetközi szinten elfogadott, egyértelmű fogalommeghatározásokon alapuló összehasonlító elemzés alapjául szolgálhassanak és összevethetők legyenek más adatokkal, lehetővé téve a viták gazdasági költségeinek kiszámítását mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára.
Az EU-n belüli viták a tipológiában használt öt fő témakörbe sorolhatók: nemzeti érdek- és jogviták; a kollektív (díjazási) megállapodásokkal kapcsolatos kiterjesztett érdekviták; a foglalkoztatási problémákkal, a munkaidővel és a rövid leállással járó szerkezetátalakítással kapcsolatos, érdeklődésre számot tartó ügyekkel kapcsolatos helyi viták; a munkavállalók jogaival kapcsolatos helyi viták és a vállalati politikákkal kapcsolatos sérelmek; az állami szakpolitikákkal kapcsolatos viták.
E típusok országonkénti eloszlása nem követte azokat a mintákat, amelyeket a szakirodalomban megtalálható ötféle tipológia, azaz a kapitalizmus változatainak nemzeti különbségein, a szakszervezetek gyakoriságán, a sztrájktevékenység intenzitásán, az ipari demokrácia típusain és a kollektív tárgyalásokon alapuló tipológiák alapján várhatnánk.
The report contains the following lists of tables and figures
List of tables
Table 1: Information captured for each record type
Table 2: Types of events recorded
Table 3: Continuous variables in the clusters: mean values
Table 4: Categorical variables: distribution of indicator categories within clusters (percentages in columns)
Table 5: Categorical variables: distribution of indicator categories between clusters (percentages in rows)
Table A1: Overview of parameters covered and gaps in national statistics on industrial action and collective labour disputes
Table A2: Number of realised industrial action events by country and sector from the IAM database, EU27 and UK
Table A3: Number of strikes and lockouts by country and sector from the ILO data for the latest year available, EU27 and UK
Table A4: Number of workers involved in realised industrial action events by country and sector from the IAM database (in thousands), EU27 and UK
Table A5: Number of workers involved in strikes and lockouts by country and sector from the ILO data for the latest year available (thousands)
Table A6: Number of days not worked as a result of realised industrial action events by country and sector from the IAM database (in thousands), EU27 and UK
Table A7: Number of days not worked as a result of strikes and lockouts by country and sector from the ILO data for the latest year available (in thousands), EU27 and UK
Table A8: Correlations of transformed variables from the second categorical principal components analysis model
Table A9: Amount of indicator variance accounted for in the four-dimensional solution from the second categorical principal components analysis model
Table A10: Cluster breakdown by country: distribution of disputes across clusters, EU27 and UK
Table A11: Cluster breakdown by country: distribution of disputes within clusters, EU27 and UK
Table A12: Cluster breakdown by sector: distribution of disputes across clusters
Table A13: Cluster breakdown by sector: distribution of disputes within clusters
Table A14: A representation of five typologies across countries showing (the lack of) relationships, EU27 and UK
List of figures
Figure 1: Eurofound’s concept of a labour dispute
Figure 2: Context of disputes in the IAM database
Figure 3: Main issue of disputes in the IAM database
Figure 4: Matters of rights or interest for disputes in the IAM database
Figure 5: Context of disputes in the data to be analysed
Figure 6: Main issue of disputes in the data to be analysed
Figure 7: Matters of rights or interest for disputes in the data to be analysed
Figure 8: Context in which the labour disputes emerged, by sector (number)
Figure 9: Context in which the labour disputes emerged, by country (%), EU27 and UK
Figure 10: Detailed breakdown of main dispute issues (number)
Figure 11: Labour disputes in non-standard forms of employment, by sector (number)
Figure 12: Correspondence plot for clusters and countries, EU27 and UK
Figure 13: Correspondence plot for clusters and sectors
Figure 14: Dispute resolution by cluster (%)
Figure 15: Dispute resolution involving a collective agreement by cluster (%)
Figure 16: Typology of labour disputes by cluster and varieties of capitalism
Figure A1: Dendrogram from the application of Ward’s method of clustering
Figure A2: Relating Eurofound’s typology of labour disputes to the union density typology, EU27 and UK
Figure A3: Relating Eurofound’s typology of labour disputes to the intensity of strike activity typology, EU27 and UK
Figure A4: Relating Eurofound’s typology of labour disputes to the industrial democracy typology, EU27 and UK
Figure A5: Relating Eurofound’s typology of labour disputes to the collective bargaining typology, EU27 and UK
- Number of pages
-
72
- Reference nº
-
EF21026
- ISBN
-
978-92-897-2241-4
- Catalogue nº
-
TJ-05-21-371-EN-N
- DOI
-
10.2806/060345
- Permalink
Cite this publication
Eurofound (2022), Collective labour disputes in the EU, Publications Office of the European Union, Luxembourg.