Working conditions and sustainable work
A távmunka térnyerése: a munkafeltételekre és a munka szabályozására gyakorolt hatás
Published:
08 December 2022
Frissítve:
3 január 2023
Research report
Abstract
Ez a jelentés a távmunka Covid19-világjárvány alatti, 2020-as és 2021-es helyzetével kapcsolatban az Eurofound által végzett kutatást ismerteti. Megvizsgálja a távmunka előfordulásában bekövetkezett változásokat, az otthonról dolgozó munkavállalók által tapasztalt munkakörülményeket és az e munkaszervezési módszerrel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó szabályozások változásait. Az eredmények a távmunka világjárvány által kiváltott gyors térhódítására derítenek fényt: 2021-ben 10 európai munkavállalóból 2 dolgozott távmunkában – a világjárvány nélkül ezen arány elérése valószínűleg 2027-ig váratott volna magára. Az egészségügyi válság lehetővé tette, hogy kibontakozzanak a munkaidő és a munkavégzés helyének rugalmasságát biztosító társadalmi és technológiai lehetőségek. A távmunka munkafeltételekre gyakorolt hatását kezdetben nehéz volt meghatározni, mivel e hatásokat nehéz volt különválasztani a világjárványból fakadó tényezőktől, így például a lezárásoktól és az iskolák bezárásától. Idővel azonban egyre nyilvánvalóbbá váltak mind a pozitív hatások, így például a távmunka munka és magánélet közötti egyensúly javításához való hozzájárulása, mind pedig a negatív hatások, úgymint a társadalmi interakciók csökkenése és a ledolgozott túlórák számának növekedése. A távmunka térnyerése és a munkafeltételekre gyakorolt hatásainak megismerése kapcsán újfent előtérbe kerültek a szabályozási keretek, és több uniós tagállamban új szabályozást fogadtak el távmunka tekintetében.
Key findings
A távmunka a továbbiakban is velünk marad. Az új kutatási eredmények szerint 2021-ben 41,7 millió munkavállaló végzett távmunkát az EU-ban, ami megerősíti, hogy 2019 óta megduplázódott a távmunkát végző munkavállalók száma. Jóllehet 2022-ben volt egy kis visszaesés, ez az emelkedő tendencia várhatóan újraindul, mivel a technológiai fejlesztések révén bővül a távmunkában végezhető munkák köre, és a munkavállalók és a munkáltatók preferenciái egyre inkább a távmunka felé hajlanak.
A világjárvány megmutatta, hogy a távmunkában hatalmas lehetőségek rejlenek, mivel azáltal, hogy lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy munkaidejüket a magán- és családi életük figyelembevételével maguk osszák be, javítja a munkavállalók élet- és munkakörülményeit. A munkavállalók egyszersmind kevesebb időt töltöttek ingázással, és a munka során nagyobb autonómiát és rugalmasságot tapasztaltak meg, anélkül, hogy ez negatív hatással lett volna a munkahelyi termelékenységre.
A távmunka elterjedtségét nem feltétlenül befolyásolja a nem, jóllehet a nők valamivel nagyobb arányban végeznek távmunkát, mint a férfiak. A társadalmi nemi szerepek állandósult elosztása miatt azonban különbségek mutatkoznak a munka és a magánélet közötti egyensúly tekintetében, mivel – különösen a világjárvány alatt – nagyobb valószínűséggel viselték a nők a felmerülő pótlólagos fizetetlen munka jelentette terhet, és a férfiaknál nehezebbnek találták a távmunka magánéletükkel való összeegyeztetését.
Az EU több országa is aktualizálta a távmunkára vonatkozó szabályozását, azonban nincs egységes megközelítés, mivel az uniós tagállamok egyes ágazataiban és vállalatainál a szabályozás, a gyakorlat és a munkakultúra különböző kombinációira van szükség. Ez rávilágít arra, hogy az esetleges jövőbeli uniós jogszabályoknak is figyelembe kell majd venniük az egyes országok között fennálló különbségeket, amikor elősegítik a távmunkára vonatkozó megfelelő nemzeti szintű szabályozások kidolgozását. Az eredmények megerősítik, hogy a szociális párbeszéd kritikus fontosságú szerepet tölt be a távmunkára vonatkozó olyan szabályozások bevezetésében, amelyek védik a munkafeltételeket, és mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára pozitív eredményeket hoznak.
A távmunka világjárványhoz köthető térnyerése tovább súlyosbíthatta a magas és az alacsony képzettségű munkavállalók közötti bér- és foglalkoztatási különbséget, mivel főként a jobban fizetett, magasabb szintű foglalkozásokban volt jellemző, egyenlőtlenségeket teremtve a távmunkához hozzáférő és a távmunkához hozzá nem férő munkavállalók között. Mivel a távmunkához hozzáférő munkavállalók előnyösebb helyzetben lehetnek a nagyobb állásbiztonság, a jobb bérek, a potenciálisan nagyobb önállóság és jobb munka és a magánélet közötti egyensúly révén, a politikai döntéshozókra fontos szerep hárul az egyenlő feltételek biztosítása terén azok számára, akik tudnak távmunkában dolgozni, illetve azok számára, akiknek erre nincs lehetőségük.
The report contains the following lists of tables and figures.
List of tables
Table 1: Frequency working with ICT from home and statistical sources
Table 2: Share of teleworkable employment, 2020, EU27 (%)
Table 3: Telework categories based on the EWCTS 2021
Table 4: Share of employees with a poor work–life balance, by telework arrangement, gender and whether or not they have children, EU27 (%)
Table 5: Telework regulation clusters
Table 6: Changes in national regulations of telework
Table 7: Main topics addressed in telework legislative reforms
Table 8: Overview of national-level (cross-industry) collective agreements on telework
List of figures
Figure 1: Share of employees working from home, 2008–2021, EU27 (%)
Figure 2: Simple projections of the share of employees working from home in a non-pandemic scenario, 2012–2035, EU27 (%)
Figure 3: Share of employees working from home, 2019–2021, EU27 (%)
Figure 4: Employees working from home by sex, 2021 (%) and 2019–2021 (percentage point change), EU27
Figure 5: Employees working from home by sex and country, 2021, EU27 (%)
Figure 6: Employees working from home by age, 2021 (%) and 2019–2021 (percentage point change), EU27
Figure 7: Employees working from home by size of business, 2020 (%) and 2019–2020 (percentage point change), EU27
Figure 8: Share of employees working from home by country, 2019–2021, EU27 (%)
Figure 9: Share of employees working from home by settlement type, 2020 (%) and 2019–2020 (percentage point change), EU27
Figure 10: Share of employees working from home by level of education, 2020 (%) and 2019–2020 (percentage point change), EU27
Figure 11: Employees working from home by occupation, 2020 (%) and 2019–2020 (percentage point change), EU27
Figure 12: Employees working from home by sector, 2020 (%) and 2019–2020 (percentage point change), EU27
Figure 13: Share of employees in teleworkable employment by sex and country, 2020, EU27 (%)
Figure 14: Average wage levels by degree of teleworkability and sex, 2018 (average wage levels in 2018 are equal to 100), EU27
Figure 15: Absolute change (thousands) in employment levels by occupations’ degree of teleworkability and sex, 2018–2019 (a) and 2019–2020 (b), EU27
Figure 16: Share of full-time employees working long (weekly) hours by telework arrangement, 2021, EU27 (%)
Figure 17: Share of full-time employees working overtime, working during their free time and working more than 40 hours per week by telework arrangement (%)
Figure 18: Share of employees in telework arrangements (full-time and partial telework) working overtime compared with the national average of all workers, 2021 (%)
Figure 19: Share of teleworking employees with a poor work–life balance compared with the national average of all workers, EU27 (%)
Figure 20: Share of employees with a poor work–life balance by gender and telework arrangement, EU27 (%)
Figure 21: Share of employees feeling too tired after work to do some of the household jobs that need to be done by telework arrangement, EU27 (%)
Figure 22: Share of employees finding it difficult to concentrate on their job because of family responsibilities, EU27 (%)
Figure 23: Share of employees reporting headaches and eyestrain by telework arrangement, EU27 (%)
Figure 24: Share of teleworkers experiencing anxiety, compared with teleworkers and the national average of all workers, 2020–2021 (%)
Figure 25: Employees’ well-being score (out of 100) by telework arrangement, 2021, EU27
Figure 26: Regulatory sources of telework in the EU countries
Figure 27: Number of sectors covered by sectoral agreements with telework provisions by selected Member States, 2021
- Number of pages
-
86
- Reference nº
-
EF22005
- ISBN
-
978-92-897-2297-1
- Catalogue nº
-
TJ-09-22-648-EN-N
- DOI
-
10.2806/069206
- Permalink
Cite this publication
Eurofound (2022), The rise in telework: Impact on working conditions and regulations, Publications Office of the European Union, Luxembourg.
Related publications
Publication series
