Az automatizálási és digitalizálási technológiák, beleértve a mesterséges intelligenciát is, gyorsan fejlődnek, egyre hatékonyabbá és elterjedtebbé válnak. A munkahelyekre gyakorolt hatásaik teljes köre még nem érzékelhető. Fontos azonban, hogy ne csak a kialakulásban lévő digitális technológiák etikai következményeit és a munkafeltételekre gyakorolt hatásait vizsgáljuk meg, hanem fel kell készülnünk azokra a nem szándékolt hatásokra is, amelyek új etikai kihívásokat vetnek fel. Ez a jelentés különböző kutatási módszerek felhasználásával és a digitális munkahelyekről szóló korábbi kutatásokra építve vizsgálja a digitális technológiák számos következményét a munkahelyen, megvizsgálva a leginkább veszélyeztetett alapvető jogokat és etikai elveket, valamint a munkakörülmények azon területeit, amelyeket a leginkább érinthetnek a változások.
Key findings
o Annak ellenére, hogy a szakpolitikai érdekeltek körében egyre inkább tudatosulnak a digitális technológiáknak a munkára és a foglalkoztatásra gyakorolt etikai hatásai, az etikával és a digitalizációval kapcsolatos legtöbb szakpolitikai kezdeményezés továbbra is tágan értelmezett, és nem foglalkozik kellőképpen a munkahelyi dimenzióval. Nagyobb figyelmet kell fordítani a digitális technológiák munkára gyakorolt káros hatásaira, amelyek etikai és jogi következményekkel egyaránt járnak.
o Annak ellenére, hogy a digitalizációval kapcsolatos kérdésekre – különösen az adatetikára, az algoritmikus irányításra, a munkavállalók felügyeletére és általában a mesterséges intelligencia irányítására – szisztematikus módon nem terjednek ki a kollektív tárgyalások, bizonyos innovatív ágazati és vállalati szintű kollektív szerződések már vannak érvényben. Ezek a fejlemények bizonyítják a szociális párbeszéd hozzáadott értékét a munka digitalizációjának kezelése terén is.
o Az új megállapítások rámutatnak arra, hogy általában véve nincsenek olyan szakpolitikák, amelyek irányítanák a technológia etikus alkalmazását és használatát a munkahelyeken. Annak biztosítása érdekében, hogy a technológiákat ne társadalmi ellenőrzésre vagy kizárólag profitszerzésre, hanem jó célokra tervezzék, fejlesszék és használják, kritikus jelentőségű az etikai megfontolások beépítése a technológia teljes életciklusa során.
o A megkérdezett munkavállalók által leggyakrabban megfogalmazott etikai aggályok a jövőbeli munkahely elvesztésétől való félelem, valamint a munkájuk vélt értékcsökkenése és a megszerzett készségek esetleges elvesztése miatti aggodalom körében tartoznak. Ez a félelem – amely ellenőrzés nélkül káros lehet a munkavállalók jólétére – az új munkahelyi szerepek támogatására irányuló megfelelő képzéssel és a technológiai változás részvételen alapuló megközelítésével enyhíthető.
o Az eredmények azt mutatják, hogy a technológiákba vetett bizalom kérdése jelentős aggodalomra ad okot a politikai érdekeltek és a vállalatok számára. Az etikus munkahelyi digitalizációra összpontosító szakpolitikai kezdeményezések beépítése a nemzeti digitalizációs és mesterséges intelligencia stratégiákba megteremtheti ezt a szükséges bizalmat. Az ilyen kezdeményezések közé tartozhatnak az etikus technológiatervezés és -használat előnyeivel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányok, az etika oktatási és képzési tantervekbe való beépítésére irányuló erőfeszítések, vagy gyakorlati iránymutatás a vállalatok számára a technológiatervezés és -használat etikus és emberközpontú megközelítésének alkalmazásáról.
The report contains the following lists of tables and figures.
List of tables
- Table 1: Definitions of vectors of change and examples of associated technologies
- Table 2: Number of stakeholder interviews, by country and type
- Table 3: Overview of exploratory case studies
- Table 4: Fundamental rights most at risk when using AI, advanced robotics and IoT in the workplace
- Table 5: Ethical principles relevant to the use of AI and proposed statements (on which expert consensus was reached)
- Table 6: Ethical principles relevant to the design and use of machine learning applications and proposed statements (on which expert consensus was reached)
- Table 7: Ethical principles relevant to the use of IoT and proposed statements (on which expert consensus was reached)
- Table 8: Areas of concern reported by policy stakeholders consulted in the selected EU Member States
- Table 9: Examples of national legislation on employee representatives’ rights to information and consultation in relation to the impact of digitalisation
- Table 10: Share of employees reporting concerns with regard to the future of their workplace in the seven surveyed EU Member States (%)
- Table 11: Share of employees with concerns about specific workplace dangers of AI (%)
List of figures
- Figure 1: Conceptualisation of the ethical implications of automation and digitisation technologies in the workplace
- Figure 2: Share of enterprises using at least one AI technology in the EU, by establishment size (%)
- Figure 3: Share of enterprises using at least one AI technology in the EU, by sector of activity and purpose (%)
- Figure 4: Share of enterprises using at least one AI technology in the EU, by size of enterprise and purpose (%)
- Figure 5: Share of industry employment exposed to automation by AI in the euro area (%)
- Number of pages
-
68
- Reference nº
-
EF22018
- ISBN
-
978-92-897-2347-3
- Catalogue nº
-
TJ-07-23-333-EN-N
- DOI
-
10.2806/235924
- Permalink
To be notified of this publication and other publications in this area please visit the subscription management centre to update your contact details and subscription preferences.