Living conditions and quality of life
Szociális szolgáltatások Európában: alkalmazkodás az új valósághoz
Published:
16 August 2023
Research report
Abstract
Ez a jelentés a Covid19-válságnak az EU szociális szolgáltatásaira gyakorolt hatásával foglalkozik. Bár a világjárvány negatívan érintette a szociális szolgáltatásokat, mégis tanulságokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy miként lehet azokat az új kihívásokhoz és a társadalmi kockázatokhoz igazítani. Az egyik tanulság például az, hogy szakpolitikákat kell kidolgozni a digitalizáció ágazaton belüli jobb kihasználása érdekében, hogy bővíteni lehessen az új technológiákhoz és a képzéshez való hozzáférést mind a munkavállalók, mind a szolgáltatások célcsoportjai számára. És ami a legfontosabb: egyértelmű vészhelyzeti tervekre és finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy válság idején biztosítani lehessen az alkalmazkodást.
A szociális védelemre, az egészségügyre és az oktatásra fordított közkiadások növelése a világjárványra adott válasz fontos részét képezte. A zöld és digitális átálláshoz fűződő átfogó szakpolitikai érdek és a kapcsolódó beruházások összefüggésében azonban bizonytalanság övezi a szociális szolgáltatások jövőbeli fejlesztését. Ez azt jelenti, hogy továbbra is szakpolitikai vita tárgyát kell képeznie annak, hogy a szociális szolgáltatások milyen módon járulnak hozzá az európai társadalmak rezilienciájához, és hogy a szakpolitikákat tovább kell finomítani.
Key findings
Az EU teljes mértékben elkötelezett a szociális kérdések mellett: az EU-ban a szociális szolgáltatásokra – a szociális védelemre, az oktatásra és az egészségügyre – fordított kormányzati kiadások 2020-ban a GDP nem kevesebb, mint 35%-át tették ki. Ez az erős szociális dimenzió az előző gazdasági válság során folytatott megszorító politikákból levont tanulságokból, valamint a tagállamok arra való bizonyított képességéből adódik, hogy az erőforrások hatékony elosztásával enyhítsék a válság hatását.
A közelmúltbeli világjárvány bebizonyította, hogy a szociális szolgáltatások jelentősen hozzájárulnak az európai társadalmak rezilienciájához. A válság idején ezek a szolgáltatások segítséget és hálózatot biztosítottak az embereknek ahhoz, hogy átvészeljék a mindennapi életükben tapasztalt rendkívüli korlátozásokat. Ezeknek a szolgáltatásoknak a fontos szerepére az is rávilágított, hogy a leépítésük miatt a rászorulókat nem lehetett megfelelően támogatni.
Az olyan strukturális problémák, mint a munkaerőhiány, a rossz munkakörülmények és a digitalizáció hiánya, a világjárvány idején korlátozták a szociális szolgáltatókat küldetésük teljesítésében, és számos, a Covid19-re kevésbé felkészült szolgáltató nehezen tudta átalakítani működését. Ha ezeket a strukturális problémákat – amelyek közül sok a szociális szolgáltatási ágazatban a feszült légkörű, stresszes és alulfinanszírozott munkahelyekhez kapcsolódik – nem kezelik sürgősen, azok a jövőben is fennmaradnak.
A digitalizáció hiánya a szociális szolgáltatások ágazatában azt jelenti, hogy az alkalmazottak elesnek a képzési és továbbképzési lehetőségektől, hiszen az EU-ban a szociális ellátásban dolgozók körülbelül egyötöde soha nem használ digitális eszközöket munkája során. Ezt a helyzetet kezelni kell, ha az ágazat meg akar birkózni a jövőbeli kihívásokkal, mivel a digitalizáció különösen kritikus jelentőségűvé vált a világjárvány idején, amikor a digitális eszközök kulcsszerepet töltöttek be a kommunikációban.
A világjárvány az okozott nehézségek ellenére értékes lendületet adott a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez. Nagy, noha rögtönzött erőfeszítéseket tettek a távmunka megszervezése, valamint a szolgáltatások és a támogatások új módokon történő biztosítása érdekében, amint azt a számos segélyvonal és alkalmazás is bizonyítja. Egyértelművé vált az érdekelt felekkel és az elsődleges (informális) gondozókkal folytatott együttműködés ápolásának értéke is. Ugyanakkor még nem látható tisztán, hogy a levont tanulságokat hogyan hasznosítják, és a tanulságok gyakorlatba történő átültetését prioritásként kell kezelni az érdekelt feleknek és a döntéshozóknak ahhoz, hogy az ágazat hatékonyan meg tudjon birkózni a jövőbeli kihívásokkal.
The report contains the following lists of tables and figures.
List of tables
- Table 1: NACE sectors used in the analysis of working conditions
- Table 2: Receipt of training, by sector and subsector, EU27 (%)
- Table 3: Workers who never use digital devices at work, by sector and subsector, EU27, 2021 (%)
List of figures
- Figure 1: Proportion of social services workers who reported adverse social behaviour, by sector, EU27, 2021 (%)
- Figure 2: Proportion of social services workers in selected subsectors who reported adverse social behaviour, EU27, 2021 (%)
- Figure 3: Proportion of workers in selected occupations who reported adverse social behaviour, EU27, 2021 (%)
- Figure 4: Relationship between prevalence of training and non-use of digital devices at work in subsectors of social services, EU27 (%)
- Figure 5: Use of digital devices at work, by sector, EU27, 2021 (%)
- Figure 6: Proportion of workers in six job quality categories, by long-term care and healthcare sectors, EU27 (%)
- Figure 7: Proportion of social services workers who feel that they do useful work, by sector, EU27, 2021 (%)
- Figure 8: Unmet need for various healthcare services, EU27, 2021–2022 (%)
- Figure 9: Unmet need for mental healthcare, by age group, EU27, 2021–2022 (%)
- Figure 10: Change in total expenditure on social protection per capita, EU27, 2009–2020
- Figure 11: Total expenditure on social protection as a percentage of GDP, rate of change in total expenditure on social protection and rate of change in GDP, EU27, 2008–2020 (%)
- Figure 12: Breakdown of social protection expenditure on benefits, by function, EU27, 2008–2021 (%)
- Figure 13: General government expenditure on social protection, healthcare and education as a proportion of GDP, EU27, 2004–2021 (%)
- Figure 14: General government expenditure on social protection functions as a proportion of GDP, EU27, 2004–2021 (%)
- Figure 15: Social protection expenditure, by benefits in cash and benefits in kind, six Member States, 2006–2021 (€ million)
- Figure 16: Benefits in kind as a proportion of total social benefits expenditure, six Member States, 2006–2021 (%)
- Figure 17: Average expenditure on social protection as a share of GDP (%) and standard deviation, EU27, 2004–2021
- Figure 18: General government expenditure on education functions as a share of GDP, EU27, 2004–2021 (%)
- Figure 19: General government expenditure on healthcare functions as a share of GDP, EU27, 2004–2021 (%)
- Figure 20: Share of national RRF funds allocated to the green transition, the digital transition and other aspects of socioeconomic resilience, 2020 (%)
- Number of pages
-
64
- Reference nº
-
EF22007
- ISBN
-
978-92-897-2339-8
- Catalogue nº
-
TJ-09-23-280-EN-N
- DOI
-
10.2806/347055
- Permalink
Cite this publication
Eurofound (2023), Social services in Europe: Adapting to a new reality, Publications Office of the European Union, Luxembourg.