A jelentés megtárgyalja azokat a valószerű és elképzelhető forgatókönyveket, amelyek azt vizsgálják, hogy 2035-re merre fejlődhet a távmunka és a hibrid munka az EU-ban, valamint hogy ezek a változások milyen következményekkel járnak a munka világára nézve. Mennyire vannak felkészülve a vezetők és a munkavállalók, a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek, valamint a szakpolitikai döntéshozók a munkaszervezés ezen módjainak nagyobb mértékű elterjedésére? Hogyan képesek biztosítani, hogy a jövőben a távmunka és a hibrid munkaformák mind a munkavállalók, mind a szervezetek számára előnyösek legyenek? Az előrejelzés módszertanát alkalmazva a jelentés azonosítja a feltáratlan területeket, felvázolja a felmerülő problémákat, és segítséget nyújt a szakpolitikai döntéshozóknak az ilyen típusú munkával kapcsolatos kulcsfontosságú kérdések kezelésében.
Key findings
A világjárvány után a munka világában egyes munkavállalók visszatértek a munkahelyükre teljes munkaidőben, de sokan a hibrid munkát választják, gyakran otthonról vagy máshol dolgoznak hetente többször és a nap különböző időszakaiban. Az Eurofound annak érdekében, hogy támogassa a szakpolitikai döntéshozókat a távmunka és a hibrid munka megfelelő feltételeinek biztosításában, különböző forgatókönyveket dolgozott ki a távmunka és a hibrid munka jövőjére vonatkozóan, kiemelve a munka minőségére és a szervezeti gyakorlatokra gyakorolt különböző következményeket.
Bár a távmunka és a hibrid munkavégzés terén még mindig zajlanak változások, az új kutatások szerint a távmunka és a hibrid munka méltányos módon történő fejlesztése jobb eredményeket hoz a munka minősége és a szervezeti gyakorlatok tekintetében. Ezért a szociális partnerek és a politikai döntéshozók számára döntő fontosságú lesz, hogy a távmunka és a hibrid munka pozitív jövőjének megtervezésekor olyan aspektusokat vegyenek figyelembe, mint a munkahelyi méltányosság biztosítása, a szervezeti gyakorlatok felülvizsgálata és az autonómia lehetővé tétele, a vezetők készségeinek fejlesztése, a szabályozási intézkedések észszerűsítése, a munka minőségének garantálása távmunka vagy hibrid munka esetén, valamint a munkavállalók véleményének meghallgatása.
Gondos tervezés nélkül a változó munkarendek zavarhatják a munkahelyi dinamikát és felerősíthetik a nemek közötti egyenlőtlenségeket. Ez rávilágít annak fontosságára, hogy a szervezeteknek számos területen támogatásra van szükségük a távmunka és a hibrid munkarendek bevezetésében, például az egészségügyi és biztonsági kockázatértékelési gyakorlatok felülvizsgálatában a pszichoszociális kockázatok tekintetében, a szervezeten belüli bizalom kultúrájának megteremtésében, valamint az olyan fejlett technológiákra való odafigyelésben, amelyek a jövőben befolyásolhatják a feladatok távoli irányítását.
Annak biztosítása érdekében, hogy a közvetlen felettesek felkészültek legyenek a hibrid munka kezelésére, a szervezeteknek be kell fektetniük a szakképzésbe. A hatékony szakképzési stratégiákhoz iránymutatásokra lesz szükség olyan témákra vonatkozóan, mint a kommunikáció, a méltányosság és a befogadás, valamint ajánlásokra, például a működésbeli hatékonyságra és a hibrid környezetben a munkavállalói elkötelezettség előmozdítására vonatkozóan.
A nemzeti szintű szakpolitikai döntéshozók számára kiemelt fontosságú lesz annak mérlegelése, hogy milyen módon lehet a legmegfelelőbb minimumszabályokat meghatározni a távmunkára és a hibrid munkavégzésre vonatkozóan, például olyan területeken, mint a kijelentkezési jog, a felszerelések költségei, a kommunikáció, az energiaköltségek, az egészség és biztonság, a mentális egészség, valamint a távmunkát végzők és a kizárólag a munkáltató telephelyén dolgozók közötti egyenlő bánásmód. A szociális partnereknek döntő szerepük van e szabályok kialakításában. Európai uniós szinten szintén fontos lesz a határokon átnyúló távmunka és hibrid munka nyomon követése és általában vett problémaköre is, beleértve az adó- és társadalombiztosítási vonatkozásokat.
The report contains the following lists of tables and figures.
List of tables
- Table 1: Overview of scenarios (key characteristics)
- Table 2: Potential implications for job quality
- Table 3: Potential implications for organisational practices
- Table 4: Definitions of the key factors driving the future of telework and hybrid work to 2035
- Table 5: List of selected references used in identifying drivers of telework and hybrid work
- Table 6: Selected and ranked key factors driving the future of telework and hybrid work
- Table 7: Projections for each key factor driving the future of telework and hybrid work
List of figures
- Figure 1: Proportions of employees engaged in telework, EU27 and the UK, 2015 (%)
- Figure 2: Location of work across three rounds of the Living, working and COVID-19 e-survey (%)
- Figure 3: Shares of employees working from home by country, EU27, 2019–2021 (%)
- Figure 4: Developing new hybrid models of work organisation
- Figure 5: Degrees of constraint on place and time of work
- Figure 6: Stages of the key-factor-based methodology for developing scenarios
- Figure 7: Selected drivers of telework and hybrid work by uncertainty and impact
- Number of pages
-
60
- Reference nº
-
EF22028
- ISBN
-
978-92-897-2319-0
- Catalogue nº
-
TJ-05-23-087-EN-N
- DOI
-
10.2806/234429
- Permalink
Cite this publication
Eurofound (2023), The future of telework and hybrid work, Publications Office of the European Union, Luxembourg.