Ugrás a tartalomra
Abstract

A jelentés megtárgyalja azokat a valószerű és elképzelhető forgatókönyveket, amelyek azt vizsgálják, hogy 2035-re merre fejlődhet a távmunka és a hibrid munka az EU-ban, valamint hogy ezek a változások milyen következményekkel járnak a munka világára nézve. Mennyire vannak felkészülve a vezetők és a munkavállalók, a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek, valamint a szakpolitikai döntéshozók a munkaszervezés ezen módjainak nagyobb mértékű elterjedésére? Hogyan képesek biztosítani, hogy a jövőben a távmunka és a hibrid munkaformák mind a munkavállalók, mind a szervezetek számára előnyösek legyenek? Az előrejelzés módszertanát alkalmazva a jelentés azonosítja a feltáratlan területeket, felvázolja a felmerülő problémákat, és segítséget nyújt a szakpolitikai döntéshozóknak az ilyen típusú munkával kapcsolatos kulcsfontosságú kérdések kezelésében.

Key findings

A világjárvány után a munka világában egyes munkavállalók visszatértek a munkahelyükre teljes munkaidőben, de sokan a hibrid munkát választják, gyakran otthonról vagy máshol dolgoznak hetente többször és a nap különböző időszakaiban. Az Eurofound annak érdekében, hogy támogassa a szakpolitikai döntéshozókat a távmunka és a hibrid munka megfelelő feltételeinek biztosításában, különböző forgatókönyveket dolgozott ki a távmunka és a hibrid munka jövőjére vonatkozóan, kiemelve a munka minőségére és a szervezeti gyakorlatokra gyakorolt különböző következményeket.

Bár a távmunka és a hibrid munkavégzés terén még mindig zajlanak változások, az új kutatások szerint a távmunka és a hibrid munka méltányos módon történő fejlesztése jobb eredményeket hoz a munka minősége és a szervezeti gyakorlatok tekintetében. Ezért a szociális partnerek és a politikai döntéshozók számára döntő fontosságú lesz, hogy a távmunka és a hibrid munka pozitív jövőjének megtervezésekor olyan aspektusokat vegyenek figyelembe, mint a munkahelyi méltányosság biztosítása, a szervezeti gyakorlatok felülvizsgálata és az autonómia lehetővé tétele, a vezetők készségeinek fejlesztése, a szabályozási intézkedések észszerűsítése, a munka minőségének garantálása távmunka vagy hibrid munka esetén, valamint a munkavállalók véleményének meghallgatása.

Gondos tervezés nélkül a változó munkarendek zavarhatják a munkahelyi dinamikát és felerősíthetik a nemek közötti egyenlőtlenségeket. Ez rávilágít annak fontosságára, hogy a szervezeteknek számos területen támogatásra van szükségük a távmunka és a hibrid munkarendek bevezetésében, például az egészségügyi és biztonsági kockázatértékelési gyakorlatok felülvizsgálatában a pszichoszociális kockázatok tekintetében, a szervezeten belüli bizalom kultúrájának megteremtésében, valamint az olyan fejlett technológiákra való odafigyelésben, amelyek a jövőben befolyásolhatják a feladatok távoli irányítását.

Annak biztosítása érdekében, hogy a közvetlen felettesek felkészültek legyenek a hibrid munka kezelésére, a szervezeteknek be kell fektetniük a szakképzésbe. A hatékony szakképzési stratégiákhoz iránymutatásokra lesz szükség olyan témákra vonatkozóan, mint a kommunikáció, a méltányosság és a befogadás, valamint ajánlásokra, például a működésbeli hatékonyságra és a hibrid környezetben a munkavállalói elkötelezettség előmozdítására vonatkozóan.

A nemzeti szintű szakpolitikai döntéshozók számára kiemelt fontosságú lesz annak mérlegelése, hogy milyen módon lehet a legmegfelelőbb minimumszabályokat meghatározni a távmunkára és a hibrid munkavégzésre vonatkozóan, például olyan területeken, mint a kijelentkezési jog, a felszerelések költségei, a kommunikáció, az energiaköltségek, az egészség és biztonság, a mentális egészség, valamint a távmunkát végzők és a kizárólag a munkáltató telephelyén dolgozók közötti egyenlő bánásmód. A szociális partnereknek döntő szerepük van e szabályok kialakításában. Európai uniós szinten szintén fontos lesz a határokon átnyúló távmunka és hibrid munka nyomon követése és általában vett problémaköre is, beleértve az adó- és társadalombiztosítási vonatkozásokat.

The report contains the following lists of tables and figures.

List of tables

  • Table 1: Overview of scenarios (key characteristics)
  • Table 2: Potential implications for job quality
  • Table 3: Potential implications for organisational practices
  • Table 4: Definitions of the key factors driving the future of telework and hybrid work to 2035
  • Table 5: List of selected references used in identifying drivers of telework and hybrid work
  • Table 6: Selected and ranked key factors driving the future of telework and hybrid work
  • Table 7: Projections for each key factor driving the future of telework and hybrid work

List of figures

  • Figure 1: Proportions of employees engaged in telework, EU27 and the UK, 2015 (%)
  • Figure 2: Location of work across three rounds of the Living, working and COVID-19 e-survey (%)
  • Figure 3: Shares of employees working from home by country, EU27, 2019–2021 (%)
  • Figure 4: Developing new hybrid models of work organisation
  • Figure 5: Degrees of constraint on place and time of work
  • Figure 6: Stages of the key-factor-based methodology for developing scenarios
  • Figure 7: Selected drivers of telework and hybrid work by uncertainty and impact
Number of pages
60
Reference nº
EF22028
ISBN
978-92-897-2319-0
Catalogue nº
TJ-05-23-087-EN-N
DOI
10.2806/234429
Permalink

Cite this publication

Disclaimer

When freely submitting your request, you are consenting Eurofound in handling your personal data to reply to you. Your request will be handled in accordance with the provisions of Regulation (EU) 2018/1725 of the European Parliament and of the Council of 23 October 2018 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data by the Union institutions, bodies, offices and agencies and on the free movement of such data. More information, please read the Data Protection Notice.