A Lisszaboni Szerződés a területi kohéziót az európai kohézió harmadik dimenziójaként határozta meg. Annak ellenére, hogy a szakpolitika kiemelt prioritásként kezeli a földrajzi tekintetben kiegyensúlyozott gazdasági fejlődést, továbbra is vannak különbségek a vidéki és városi területek között az életkörülmények terén. Egyes esetekben ezek a különbségek egyre nőnek. Ez a jelentés a vidéki és városi területek közötti, a társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági eredményekben mutatkozó különbségeket dokumentálja. Ezek a különbségek komoly veszélyt jelenthetnek a társadalmi kohézióra Európában. A jelentés megállapítja, hogy a vidéki lakosok gyakrabban érzik úgy, hogy kormányuk figyelmen kívül hagyja őket, és kevésbé bíznak a kormányban és az intézményekben, mint a városi lakosok. Továbbá a közszolgáltatások nyújtása a vidéki területeken kevésbé megfelelő, mint a városi területeken, és folyamatosan hiányosságok mutatkoznak a szolgáltatásnyújtás terén. Ahhoz, hogy valamennyi terület számára ígéretes jövőt tudjunk biztosítani, innovatív megoldásokat kell találni a gazdasági hanyatlás leküzdésére. Ez a jelentés olyan kreatív megoldásokat vázol fel, amelyeket a tagállamokban már elkezdtek bevezetni a távoli területeken történő szolgáltatásnyújtás területén.
Key findings
• Az európai régiók közötti kiegyensúlyozott földrajzi alapú fejlődés biztosítására irányuló cél a Lisszaboni Szerződésben gyökerezik. E kötelezettségvállalás ellenére azonban továbbra is jelentős különbségek vannak a vidéki és városi területeken a jövedelmek és az életkörülmények között Európában, ahol a foglalkoztatási ráta és a humán tőke szintje átlagosan magasabb a városi területeken, a mediánjövedelemben mutatkozó különbség pedig az elmúlt évtizedben csaknem 20%-kal nőtt.
• A vidéki területek lakosai előnyben vannak a lakhatási költségek és körülmények tekintetében: a háztartásoknak csak 6%-a tapasztal a magas lakhatási költségek miatti túlzott terheket, szemben a városi háztartások 9%-ával. A vidéki lakosok nagyobb valószínűséggel rendelkeznek saját otthonnal, nagyobb lakásokban élnek, valamint kevésbé szenvednek a környezetszennyezéstől és a bűnözéstől. A természeti környezet, amelyben élnek, lehetőséget nyújt továbbá a klímasemlegességre való törekvésre.
• Fontos, hogy a jó minőségű közszolgáltatások valamennyi területen elérhetőek legyenek annak érdekében, hogy fokozódjon a bizalom azon polgárok körében, akik úgy érzik, hogy közösségük lemaradásban van, mivel a jelentés megállapításai azt mutatják, hogy az egyenlőtlen lehetőségek és az elismerés hiánya elősegítheti az elégedetlenséget, aláásva a társadalmi toleranciát és a bizalmat. A vidéki területek lakosai körében a bizalom általános hiánya különösen aggasztó, és a politikának fokozott figyelmet kell fordítania a vidéki területekre és azok gazdasági beruházásaira.
• A vidéki területeken élő nők további kihívásokkal szembesülnek, ideértve a nemek közötti nagyobb foglalkoztatási különbséget és a konzervatívabb hozzáállást. A szakpolitikáknak ezért arra kell összpontosítaniuk, hogy ösztönözzék a vidéki területeken élő nőket a munkaerőpiacra való belépésre, illetve a munkaerőpiacon maradásra. Ennek fontos eleme annak biztosítása, hogy a vidéki területeken jó minőségű gyermekgondozási létesítmények álljanak rendelkezésre.
• A tagállamok számára döntő fontosságú lesz, hogy a vidéki közösségek oktatásába és képzésébe való befektetést kiemelt feladatként kezeljék, mivel a vidéki lakosok nem rendelkeznek ugyanolyan hozzáféréssel a szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához, mint a városi területeken élők, beleértve az iskolákat és a nagy sebességű szélessávú internetet. Úgy tűnik, hogy az életkörülmények és a közszolgáltatások terén a vidéki és a városi területeken megfigyelt különbségek a társadalmi tőkére is hatással vannak, mivel a vidéki lakosok nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy a központi kormányzat nem ismeri el sem az ő szerepüket, sem pedig a közösségük szerepét.
The report contains the following lists of tables and figures.
List of tables
- Table 1: Indicators used to assess the rural–urban divide in income, poverty and living conditions
- Table 2: Summarising rural–urban gaps in income, poverty and living conditions
- Table 3: Indicators used to assess the rural–urban divide in employment and opportunity
- Table 4: Summarising rural–urban gaps in employment and opportunities, 2012–2021
- Table 5: Individual and community recognition gaps
- Table 6: Variables from the EVS used to measure cultural differences
- Table 7: List of survey questions used to analyse political participation
- Table 8: Political participation indicators, by degree of urbanisation and political participation type, EU27, 2022 (%)
- Table 9: Political participation variables in Eurofound’s Living, working and COVID-19 e-survey
List of figures
- Figure 1: Distribution of population, by degree of urbanisation, EU27, 2020 (%)
- Figure 2: Urban population as a share of the total population, by region, 1960–2021 (%)
- Figure 3: Financial hardship in rural and urban areas throughout the COVID-19 crisis
- Figure 4: Employment situation of rural and urban residents throughout the COVID-19 crisis
- Figure 5: Median income, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (€)
- Figure 6: Convergence trends in median income rate, by degree of urbanisation, 2012–2021 (€)
- Figure 7: AROPE rate, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (%)
- Figure 8: Convergence trends in AROPE rate, by degree of urbanisation, 2012–2021 (%)
- Figure 9: Capacity to meet living costs (a) and ownership of assets and appliances (b) as proxies of the rural–urban gap in living standards
- Figure 10: Housing cost overburden rate, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (%)
- Figure 11: Convergence trends in housing cost overburden rate, 2012–2021 (%)
- Figure 12: Aggregate home and neighbourhood characteristics (a) and structural quality (b) as proxies of the rural–urban gap in housing conditions
- Figure 13: Employment rate among 20- to 64-year-olds, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (%)
- Figure 14: Convergence in employment rate, by degree of urbanisation, 2012–2021 (%)
- Figure 15: NEET rate, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (%)
- Figure 16: Convergence in NEET rate, by degree of urbanisation, 2012–2021 (%)
- Figure 17: Tertiary educational attainment, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (%)
- Figure 18: Convergence in tertiary educational attainment, by degree of urbanisation, 2012–2021 (%)
- Figure 19: Population with at least basic digital skills, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (%)
- Figure 20: Individual recognition gap, by Member State and degree of urbanisation (%)
- Figure 21: Community recognition gap, by Member State and degree of urbanisation (%)
- Figure 22: Individual and community recognition gaps
- Figure 23: Gender equality index, by Member State and degree of urbanisation, 2017
- Figure 24: Liberal morality index, by Member State and degree of urbanisation, 2017
- Figure 25: Immigrant acceptance index, by Member State and degree of urbanisation, 2017
- Figure 26: Estimate of urbanisation level as a predictor of views of gender equality, liberal morality, immigrant acceptance and social tolerance, 2008 and 2017
- Figure 27: Share of respondents who voted in their last national election, by Member State and degree of urbanisation (%)
- Figure 28: Share of respondents who have attended a meeting of a trade union, political party or political group, by Member State and degree of urbanisation (%)
- Figure 29: Share of respondents who have contacted a politician or a public official, by Member State and degree of urbanisation (%)
- Figure 30: Share of respondents who have attended a protest or demonstration, by Member State and degree of urbanisation (%)
- Figure 31: Share of respondents who have signed a petition, by Member State and degree of urbanisation (%)
- Figure 32: Share of respondents who have commented on an issue online, by Member State and degree of urbanisation (%)
- Figure 33: Share of respondents who have boycotted a product or service of a company, by Member State and degree of urbanisation (%)
- Figure 34: Logistic regression results for formal and informal political participation, by degree of urbanisation
- Figure 35: Trust in government, trust in the EU, and satisfaction with democracy, by degree of urbanisation, EU27
- Figure 36: Trust in government, by Member State and degree of urbanisation (%)
- Figure 37: Trust in the EU, by Member State and degree of urbanisation (%)
- Figure 38: Satisfaction with democracy, by Member State and degree of urbanisation (%)
- Figure 39: Logistic regression results for trust in institutions and satisfaction with democracy, by degree of urbanisation, 2022
- Figure 40: Likelihood of perceiving services as poor quality, by degree of urbanisation
- Number of pages
-
92
- Reference nº
-
EF22027
- ISBN
-
978-92-897-2350-3
- Catalogue nº
-
TJ-04-23-916-EN-N
- DOI
-
10.2806/647715
- Permalink