Ugrás a tartalomra

Az Eurofound felmérési módszertana

Az Eurofound felmérési tevékenységének célja, hogy kiváló minőségű adatokat biztosítson az európai életminőségről és munkakörülményekről. E célkitűzés megvalósítása érdekében minden egyes felmérés más-más célpopulációra irányul az adott információk begyűjtéséhez.

Az európai munkakörülmény-felmérés a célból intéz kérdéseket a munkavállalókhoz, hogy betekintést nyerjen a munka és a foglalkoztatás minőségébe. Az európai vállalati felmérés a vállalatok vezetőit és munkavállalói képviselőit célozza a munkahelyi gyakorlatokra vonatkozó információk beszerzése céljából. Az európai életminőség-felmérés az európai polgárok véleményét kéri ki, hogy ezáltal betekintést nyerjen az életkörülményekbe és az életminőség érzékelésébe.

A célcsoportok közötti különbségek ellenére az Eurofound célja, hogy amikor csak lehetséges, harmonizálja a felmérési módszertant, így biztosítva, hogy egy adott felmérés kapcsán nyert tapasztalatot a többi felmérésben is hasznosítani tudják.

A kutatási projektekben megszokottaknak megfelelően az Eurofound érdekelt feleit és az érintett terület szakértőit valamennyi felméréssorozat kidolgozásába, végrehajtásába és értékelésébe bevonják, hogy biztosítsák a vizsgálat relevanciáját az európai és nemzeti szintű politikai döntéshozók és szociális partnerek számára.

A szakértők kérdőív-kidolgozásba történő bevonásával, valamint a nemzeti szakértőink fordítási folyamatban történő részvételével az Eurofound célja annak biztosítása, hogy a felmérésben szereplő valamennyi kérdés a célkitűzésnek megfelelő valós jelenségekről alkosson képet (érvényesség).

A reprezentatív minták körültekintő kijelölésével, a kérdőívek legmegfelelőbb, csúcstechnológiával történő feldolgozási módjának kiválasztásával, tapasztalt kérdezőbiztosok felvételével, valamint interjúkészítési és kódolási ismeretekre irányuló átfogó képzésekkel, továbbá az összegyűjtött adatok tüzetes ellenőrzésével, összetett súlyozással, illetve megfelelő elemzéssel az Eurofound a felmérések következetességét kívánja biztosítani (megbízhatóság).

Az Eurofound kiváló minőségű adatok előállítása iránti elkötelezettségét tovább szemlélteti a felmérések minőségbiztosítási stratégiája.

Mintavételezés

Függetlenül attól, hogy egy felmérés célpopulációja az európai polgárok, munkavállalók vagy létesítmények köréből kerül ki, nincs lehetőség az adott populáció minden egyes tagjától való információgyűjtésre. A válaszadói mintacsoportot úgy kell kiválasztani, hogy az a lehető legnagyobb mértékben reprezentatív legyen a teljes populációra nézve.

Az Eurofound törekszik arra, hogy a lehető legmagasabb minőségű mintavételezési kereteket alkalmazza. Minden egyes vizsgált országban kísérletet tesz olyan nyilvántartás felkutatására, amely legalább a célpopuláció 95%-át lefedi. Az ECS esetében ezek a nyilvántartások lehetőleg a létesítmények, illetve a vállalatok kapcsolattartási adatait tartalmazzák. Az EWCS és az EQLS esetében a nyilvántartások rendszerint háztartások és néha személyek címadatait tartalmazzák. Az európai munkakörülmény-felmérés és az európai életminőség-felmérés esetében – amennyiben nem áll rendelkezésre az említett nyilvántartás – a lehetséges válaszadók listáját az úgynevezett „véletlenszerű kiválasztási” eljárás révén állítják elő.

Az Eurofound törekszik arra, hogy elég nagy mintákat állítson össze ahhoz, hogy érvényes eredményeket adjanak az egyes országok szintjén, valamint, hogy kielégítő módon tükrözzék az európai népesség eloszlását az Európa egészére vonatkozó általánosítások megállapításához. Az első célkitűzés megköveteli, hogy országos szinten a mintavételezési méret legalább 1 000 válaszadóból álljon, mivel így a hibahatár elfogadható szintre csökken. A második célkitűzés magyarázza azt, hogy nagyobb országokban nagyobb mintát kell kijelölni, ahogy az a legutóbbi európai munkakörülmény-felmérésben és az európai életminőség-felmérésben történt.

Kódolás

Néha szükség van kifejtendő kérdések feltételére, azaz olyan kérdésekre, amelyekre nem lehet előre meghatározott válaszkészlettel válaszolni. Ez lehet a helyzet az ágazatok esetében. A kérdezőbiztos először lejegyzi az adott válasz minden részletét, majd később hozzárendeli a gazdasági tevékenységek európai statisztikai osztályozási rendszerének (NACE) megfelelő kategóriájához.

A kódolást rendszerint a keresetekre, a válaszadó képzettségi szintjére (ISCED alapján), valamint a lakhely szerinti (NUTS alapján) régióra vonatkozó kifejtendő kérdések esetében kell alkalmazni.

Súlyozás

A terepmunka fázisának befejeztével az adatkészleteket súlyozni kell a mintában potenciálisan meglévő egyenlőtlenségek kiegyenlítése céljából. Az egyes személyeket például eltérő valószínűséggel választhatják ki a felméréshez, amit statisztikailag figyelembe kell venni. Minél nagyobb az egység (háztartás/vállalat), amelyben az érintett személyek élnek vagy dolgoznak, annál kisebb az esélyük, hogy kiválasszák őket a felméréshez. Ezenkívül a felmérésben való részvételi hajlandóság szintjének eltérései bizonyos válaszadó csoportok alulreprezentáltságát idézhetik elő. Az országok között a munkaerő száma tekintetében tapasztalható különbségek nem (teljesen) tükröződnek az egyes országok mintavételezési méretében, tehát súlyozást kell alkalmazni annak biztosítására, hogy a nagyobb országok nagyobb hatással legyenek az uniós szintű eredményekre.

Az európai munkaerő-felmérést (LFS) gyakran használják referenciaadat-forrásként annak megítélésében, hogy a szóban forgó adatok milyen mértékben reprezentatívak a populációra nézve.

A módszertant az egyes felmérések sajátos követelményeihez kell igazítani – erre vonatkozóan további információk állnak rendelkezésre a felmérések weboldalain.

Exploring the potential of big data for Eurofound research

Surveys have never been the only source of large-scale, quantitative data, and discussions about better integrating data from other sources in social research have been ongoing for quite some time. However, in recent decades, with the increasing connectedness of individuals and organisations to the internet, the amount of data available from sources such as web applications, mobile devices, sensors, video streams and social media has exploded.

In this context, Eurofound is exploring the potential use of big data to complement and contextualise the data from its existing research efforts, its surveys in particular. The project currently focuses on three strands, and this work is discussed in three working papers.

Reflects on the current and possible future opportunities for using big data to enhance sampling frames or even to generate sampling frames for online surveys, and examines the extent to which a full probability approach is achievable or can at least be approximated. Also discusses the possible gains in efficiency.

Offers insight into the most appropriate analytical techniques for collecting and analysing ‘true’ big data (such as the number of people visiting a place or doing an action online, movements of people based on mobile data, and geolocation). Indicates where approaches differ from ‘regular’ statistical analysis, highlights techniques that Eurofound would need to familiarise itself with, and describes the software and hardware requirements.

Explores the potential and limitations of using social media content as a data source and of the various social media platforms to which this approach could be applied (for example, Facebook, LinkedIn and Twitter), using one or more practical examples.

Disclaimer

When freely submitting your request, you are consenting Eurofound in handling your personal data to reply to you. Your request will be handled in accordance with the provisions of Regulation (EU) 2018/1725 of the European Parliament and of the Council of 23 October 2018 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data by the Union institutions, bodies, offices and agencies and on the free movement of such data. More information, please read the Data Protection Notice.