Ugrás a tartalomra
image_activity4_living_conditions_quality_of_life.png

Életkörülmények és életminőség

Az életkörülmények és az életminőség az Eurofound 2021–2024 közötti időszakra szóló munkaprogramjában szereplő hat fő tevékenységi terület egyike. Az Eurofound tovább folytatja az európai emberek életminőségének javításához kapcsolódó főbb szempontok feltérképezését és elemzését, ideértve az életminőségre és a társadalomra vonatkozó percepciókról való tájékozódást is. Mivel a Covid19 -világjárvány és az ezt követő válság alapjaiban hatott az emberek életére, az Eurofound tovább fogja vizsgálni, hogy a válság a különböző életszakaszokban hogyan érintette az uniós polgárokat.

Az Eurofound kutatásaiban 2021–2024 folyamán érdemben fog foglalkozni az életkörülmények és az életminőség terén az Unióban tapasztalt kihívásokkal és kilátásokkal, illetve a polgárok különböző csoportjait érintő szociális nehézségek enyhítésére irányuló különféle kezdeményezések által betöltött szereppel. Különösen érdekes, hogy ezek milyen hatással voltak az idősekre és a gondozási szükségletekre, a fiatalokra és a társadalmi befogadásukra és társadalmi mobilitásukra, valamint hogy a válságnak milyen eltérő következményei voltak a férfiakra és a nőkre nézve.

közszolgáltatásoknak az EU egész területén döntő szerepe volt a Covid19-válság kezelésében, miközben maguk is komoly kihívásokkal néztek szembe, és róluk is részletes értékelés készül majd, a középpontban olyan kérdésekkel, mint a minőség, a hozzáférés és a megfizethetőség. Amint azt korábbi eredmények már megmutatták, a válság az életkortól, a gondozási kötelezettségektől és a munka és a magánélet közötti egyensúlytól függően aránytalan mértékben érintett egyes csoportokat, amit az Eurofound behatóbban fog elemezni.

Az Eurofound tervei szerint a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével (EIGE) egyeztetve fogja kutatni a nemek közötti szakadék sokféle dimenzióját: megvizsgálják, hogyan hatott a Covid19-válság a férfiakra és a nőkre a foglalkoztatásban való részvétel, az anyagi életkörülmények és a jóllét terén, hogy megkeressék a különbségeket, és értékeljék a járvány hatását a nemek közötti különbségekre.

„Európában ma a közszolgáltatások minősége döntő mértékben befolyásolja az intézményekbe vetett bizalmat, és kulcsfontosságú lesz az aktuális és a jövőben várható problémák leküzdéséhez. A színvonalas szolgáltatások a jövőben teret adnak az innovációnak is, különösen a digitális, zöldebb szolgáltatásokra való átállás és a világjárványhoz hasonló kockázatokra való felkészültség tekintetében.”

Tadas Leončikas, kutatásvezető tisztviselő, szociálpolitikai egység

Topic

Recent updates

ef23018-card-cover.png

Increasing emphasis on independent living and social inclusion is driving deinstitutionalisation – the shift away from a reliance on residential institutions towards family- and community-based settings for the provision of...

25 október 2024
Publication
Research report

A legfontosabb szakpolitikai üzenetek

Infografika

Az Eurofound kutatásaiból származó fontosabb megállapítások alapot adnak a politikusoknak ahhoz, hogy foglalkozzanak a terület néhány meghatározó kérdésével.

  • Az érezhető társadalmi feszültségek az intézményekbe vetett bizalomra vannak a legkárosabb hatással, miközben a közszolgáltatások érzékelt színvonala döntő mértékben befolyásolja az intézményekbe vetett bizalom mértékét.
  • Nagyobb szükség van a tartós ápolási-gondozási szolgáltatásra, nagyobb rugalmasság mellett. Szélesebb körben hozzáférhetővé kell tenni az otthoni ápolást és segítségnyújtást, különösen azokban az uniós tagállamokban, ahol a jövedelem a legalacsonyabb.
  • Az egészségügyi alapellátáshoz, szociális gondozáshoz és tartós gondozáshoz való gyors hozzáférés elindíthatja a korai beavatkozást, a szükségletek változásának figyelemmel kísérését, és így megelőzheti a tartós gondozási problémák eszkalálódását.
  • A fiatalok körében egyre gyakoribbak a mentálhigiénés problémák, bár nem lehet tudni, hogy ez az előfordulási gyakoriság növekedéséből, vagy a jobb felismerésből és diagnosztizálásból ered. A mentális egészség szorosan kapcsolódik más ifjúságpolitikai kérdésekhez, és az egyenlőtlenségeknek egyszerre lehet a következménye és a forrása is. A mentálhigiénés problémák kockázati tényezői közé tartozik a fogyatékosság és a tartós betegség, a családi problémák, a kortárskapcsolati problémák és a közösségi média túlzott használata.
  • Bár a pénzügyi válság óta a bizalom és a társadalmi kohézió szintje összességében helyreállt az Unióban, a Covid19-járvány kitörése a világjárvány által leginkább sújtott országokban jelentős hatással volt a jóllétre.
  • A korlátozások legnagyobb vesztesei közé tartoznak a fiatalok: a munkanélküliek mellett a fiatalok számoltak be a jóllét legalacsonyabb szintjeiről, annak ellenére, hogy a világjárvány kezdete óta némi javulás következett be. Jóllehet 2020. április óta nőtt az élettel való elégedettség és az optimizmus, a fiatalok továbbra is a társadalomból kirekesztettnek érzik magukat, és a depresszió nagy kockázatának vannak kitéve, ami azt mutatja, hogy őket súlyosabban érintik a lezárás alatti korlátozások.
  • A koronavírus-járvány újabb hullámai esetén döntő jelentőségűek lesznek a munkanélküliek és a fiatalok mentális egészségét érintő kockázatok mérséklésére a Covid19 nyomán bevezetett intézkedések. A folyamatban lévő szakpolitikai intézkedések keretében célzott támogatást kell biztosítani, amely lehetővé teszi a munkát keresők számára, hogy újra talpra álljanak, és megbirkózzanak a világjárvány hatásaival, emellett biztosítani kell, hogy a fiatalok teljeskörűen részt vehessenek a társadalomban.
  • A Covid19-válság a nők körében a férfiaknál is károsabb hatással volt az optimizmusra és a munka és a magánélet közötti egyensúlyra. E hátrány orvoslása rendkívül fontos lesz annak biztosításához, hogy a nők ne fizessenek aránytalanul nagy árat a világjárvány miatt.
  • A polgárok nemzeti és európai intézményekbe vetett bizalmának megőrzését a válság idején is kulcsfontosságú prioritásként kell kezelni, mivel a Covid19 ellenőrzés alatt tartását célzó intézkedések betartása nagyban függ az intézmények és a tudományos tanácsadás iránti bizalom mértékétől. Az intézmények iránti bizalom mértékének növekedése, amiről azok a válaszadók számoltak be, akik támogató intézkedések kedvezményezettjei voltak, szintén világos üzenet a nemzeti kormányoknak és az EU-nak.

2021–2024 work plan

During 2021–2024, Eurofound’s research will provide an important insight into the challenges and prospects in the area of living conditions and quality of life in the EU and the role played by various initiatives aimed at alleviating the social hardship of various groups of citizens. Of particular interest are the implications for older people and care needs, youth and their social inclusion and social mobility, and the varying consequences of the crisis on men and women.

Public services across the EU played a major role in addressing the COVID-19 crisis while facing significant challenges and they will be assessed in greater detail, focusing on issues such as quality, access and affordability. As previous findings have shown, the crisis has had disproportionate effects on certain groups according to age, care responsibilities and work-life balance, and Eurofound will analyse this further.

In coordination with the European Institute for Gender Equality (EIGE), Eurofound intends to research the multidimensional gender gap by investigating the impact on men and women of the COVID-19 crisis in terms of employment participation, material living conditions and well-being – in order to identify the differences and assess its effect on gender gaps.

Addressing stakeholder priorities

Eurofound’s research aims to assist policy action addressing the challenges and opportunities for the EU and national levels in the area of living conditions and quality of life. In particular, it will monitor the impact of COVID-19 and the ensuing economic crisis by providing knowledge on status, trends, risks, as well as ways to improve living conditions in the EU. Eurofound will focus on identifying and analysing pressing issues for the most vulnerable groups, specifically older citizens and young people. Eurofound will also inform policymakers by producing evidence on trends and drivers in relation to the delivery of public services, also linking in, for example, with the European Pillar of Social Rights.

The Agency’s work plan is aligned with the European Commission’s political guidelines over the next four years, directly feeding into a number of key policy areas aimed at creating a strong social Europe. In particular, the research will support policy initiatives and activities linked with the implementation of the European Gender Equality Strategy 2020–2025, the Youth Guarantee, the Child Guarantee and the European Semester and its country-specific recommendations.

 

Eurofound research

In 2024, Eurofound continues to monitor trends in living conditions and quality of life, against the backdrop of the health-related and economic fallout of the COVID-19 pandemic, the implications of the war in Ukraine, rising energy prices, and increases in costs of living. Building on the various rounds of the Living, working and COVID-19 e-survey, as well as on data gathered in 2023, the Agency investigates the impact of these challenges on the living conditions of Europeans.

The European Working Conditions Survey (EWCS) commences in 2024, including some questions on working conditions and living conditions relevant to the aftermath of COVID-19. The European Quality of Life Survey (EQLS) follows in 2026 using lessons drawn from the 2024 EWCS.

Research concludes on identifying groups not covered by social protection, due to coverage gaps and non-take-up of minimum income and unemployment schemes. It also looks at adequacy of these benefits, digitalisation of application procedures, linked service entitlements and sanctioning measures. Eurofound also publishes its findings on EU citizens’ rights and opportunities to live independently. It analyses the situation faced by various vulnerable groups and provides an overview of measures that facilitate family- and community-based care and support in the Member States.

Building on previous work on young people, research concludes on the life and prospects of young people in the post-pandemic era. Using new data collected in 2023, this research assesses the long-term impact of the pandemic on this group, looking into changes in the social situation of young people, as well as their quality of life, mental health and future prospects.

Analysis of the monitoring framework of the European Child Guarantee comes to an end in 2024, while new research starts to support national governments and the EU institutions in the implementation and evaluation of the Child Guarantee since it came into force. This work investigates the Member States’ levels of performance and their disparities, building on its previous work on convergence. It focuses on the workforce needed to deliver the Child Guarantee in areas of early childhood education and care, education, healthcare and other relevant sectors.

Considering the importance of care provision in EU societies, new research investigates informal care provision in the EU, the challenges faced by informal caregivers, and the measures in place to support them. This research considers care provided to people of all ages, while taking into consideration the diversity among informal carers. 

Eurofound launches new research on mental health services, investigating trends in and prevalence of mental health problems for different groups and how these needs are met in various countries in light of the pandemic and the arrival of Ukrainian refugees. 

Key outputs

image_event_ep_24012023.png

Eurofound's 2024 work programme is set in the context of the upcoming European elections, war in Ukraine, renewed Middle East conflict and rising cost of living across the EU.

23 január 2024
Publication
Work programme
ef22024_card_cover.png

A megfizethetetlen lakhatás komoly aggodalomra ad okot az EU-ban. Ez hajléktalansághoz, lakhatási bizonytalansághoz, pénzügyi nehézségekhez és nem megfelelő lakhatási körülményekhez vezet. Emellett megakadályozza, hogy a fiatalok elhagyják a családi otthont...

30 május 2023
Publication
Research report
ef23016_card_cover.png

A 2022-es év elejét óvatos optimizmus jellemezte. A Covid19-világjárvány két évét követően Európa ismét magára talált, és a NextGenerationEU helyreállítási eszköz keretében kidolgoztak egy erős és fenntartható jövő építésére irányuló...

4 május 2023
Publication
Annual report

Eurofound expert(s)

hans-dubois-2023.png

Hans Dubois is a senior research manager in the Social Policies unit at Eurofound. His research topics include housing, over-indebtedness, healthcare, long-term care, social...

Senior research manager,
Social policies research unit
massimiliano-mascherini-2023.png

Massimiliano Mascherini has been Head of the Social Policies unit at Eurofound since October 2019. He joined Eurofound in 2009 as a research manager, designing and coordinating...

Head of Unit,
Social policies research unit
sanna-nivakoski-2023.png

Sanna Nivakoski is a research officer in the Social Policies unit at Eurofound. Before joining Eurofound in 2021, she worked as a post-doctoral researcher at University College...

Research officer,
Social policies research unit
Publications results (310)

This report presents the findings of the Living, working and COVID-19 e-survey, carried out by Eurofound to capture the far-reaching implications of the pandemic for the way people live and work across Europe. The survey was fielded online, among respondents who were reached via Eurofound’s

28 September 2020

Living and working in Europe, Eurofound’s 2019 yearbook, provides a snapshot of the latest developments in the work and lives of Europeans as explored in the Agency’s research activities over the course of 2019. The range of topics as a result is broad, from the growing diversity of employment

08 June 2020

Néhány hét alatt az új koronavírus által okozott Covid19-világjárvány gyökeresen megváltoztatta az emberek életét világszerte. A vírus által közvetlenül megfertőzött emberekre gyakorolt egészségügyi következményeken kívül a Covid19-világjárvány jelentős következményekkel jár az emberek élet- és

06 May 2020

This report summarises out-of-school care (OSC) in the EU and examines related issues, including take-up of OSC, barriers and policy solutions. The report uses information gathered by the Network of Eurofound Correspondents, data from the European Working Conditions Survey 2015 (EWCS 2015), the Euro

03 April 2020

To support the European Commission’s objective of ensuring Europe is fit for the digital age, this report examines the use of digital technologies in social services and the policies that promote digital transformation. The report explores some of the main issues involved in implementing digitalisat

02 April 2020

This report addresses the problem of household over-indebtedness, which is broadly defined as being unable to make payments related to regular commitments.

12 March 2020

Quality of life data show that in most countries, the capital city has advantages compared to the regions outside the capital. In light of the continued growth of capital city populations and the concentration of resources within them, this policy brief explores the source of the advantages of

27 January 2020

Demographic change, social progress and economic cycles have impacted household composition in Europe. This report provides an overview of household types in the European Union, how they have changed over the period 2007–2017 and how household type relates to outcomes in terms of living conditions

19 December 2019

This report maps developments in the size of the middle class in the EU between 2004 and 2015 using Eurostat’s SILC survey, and analyses life satisfaction by income quartile (using Eurofound’s European Quality of Life Surveys). Before the crisis, the middle classes had expanded in around two-thirds

30 October 2019

What have been the major developments in quality of life and public services in Europe in recent years, as captured by research into these areas in Eurofound’s work programme for 2017–2020? This flagship publication provides a synthesis of the main findings on several key topics, based, in part, on

22 October 2019

Online resources results (219)

Six out of eight unions sign agreement for state-owned hospitals

On 14 March 2000, six trade unions, (CFDT, CFE-CGC, CFTC, CGT-FO, UNSA and SNCH) signed a memorandum of understanding with the Ministry for Employment and Solidarity, which provides for extra funding of FRF 10 billion for France's state-owned hospitals over three years, of which FRF 3.8 billion in

Parliament approves reform of law on strikes in essential public services

At the beginning of April 2000, the Italian parliament approved a reform of law 146/1990, which regulates the right to strike in essential public services and defines the role of the Guarantee Authority which oversees application of the law. The reform has introduced important changes as regards the

Collective relations institutionalised in not-for-profit sector

Recent years have seen the development of collective industrial relations in Belgium's not-for-profit sector, which accounts for a sizeable 10.5% of total employment. Industrial relations in this sector, made up of the socio-cultural and healthcare subsectors, are much more complex than in the

Government report raises need for foreign workers

The population of Sweden is ageing, and more employees than ever will retire shortly. As a result, a shortage of labour threatens in about 10 years' time, and the welfare system will not be able to render all the services that will be required. Therefore, as the proportion of the population in work

Review bodies focus on planned changes in pay systems for teachers and health workers

The Labour government has announced details of the pay awards from 1 April 2000 for public sector workers covered by pay review bodies. The pay review bodies, which recommend pay awards for 1.3 million public sector workers - including teachers, nurses, doctors, judges, the armed forces and senior

Belgian social policy inspired by new active welfare state approach

The social policy of Belgium's current coalition government of Liberals, Socialists and Greens, which came to office in July 1999, is substantially influenced by the ideas of the present Socialist Minister for social affairs and pensions, Frank Vandenbroucke. Mr Vandenbroucke's thinking on the

Strikes hit the hospital sector

All the trade unions in France's state-run hospital sector called a nationwide strike on 28 January 2000, demanding improved working conditions, more jobs and budget increases. This was the first time in 20 years that the unions in this sector had issued a joint strike call. The industrial action

Competitive tendering on the political agenda

Privatisation and the competitive tendering of municipal services have been important issues on the political agenda during the general election campaign in spring 1999, and especially in the municipal government election campaign in September 1999. The political parties of the right have stressed

Controversial pact to promote recruitment of disadvantaged people in Milan

In late July 1999, a preliminary agreement on an "employment pact for the city of Milan" was signed by the city's municipal administration, the trade union confederations - with the important exception of Cgil - and the employers' associations. Under the deal, September will see the start of local

Commercial healthcare for sick employees given green light

In late May 1999, the Dutch Minister of Health and State Secretary for Social Affairs adopted a standpoint on the issue of privatised healthcare and possible priority treatment for employees. Politicians have thus given the green light for offering employees specialised care on a commercial basis


Blogs results (32)
xxagtjlggn2aiuishuuh.png

Austerity measures introduced during the crisis have disproportionately concerned cuts in the measures that are most vital for reducing child poverty: cash and tax benefits, a new Eurofound report shows. Furthermore, there has been a move away from universal coverage towards more targeted support. O

3 február 2016
l6fn8bppf8soae7kdcjk.jpg

Eurofound has been doing extensive work on the issues of mobility and migration. This blog gives a brief overview of the different aspects of EU mobile workers, posted workers and third-country migration, as well as a preview of our upcoming research.

11 december 2015

Upcoming publications results (2)

This report analyses data from Eurofound’s European Working Conditions Telephone Survey (EWCTS), the Living, working and COVID-19 e-survey and official statistics to examine employment trends, working conditions and social inclusion challenges experienced by young people in the Western Balkans (Alba

December 2024
Forthcoming
Publication
Research report

This factsheet will provide a snapshot of society and quality of life in spring 2024. It will look at a number of issues, including mental well-being, trust, access to healthcare, social support and coping with increases in the cost of living. The analysis is based on the Living and working in the

December 2024
Data results (1)
24 október 2023
Reference period:

Disclaimer

When freely submitting your request, you are consenting Eurofound in handling your personal data to reply to you. Your request will be handled in accordance with the provisions of Regulation (EU) 2018/1725 of the European Parliament and of the Council of 23 October 2018 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data by the Union institutions, bodies, offices and agencies and on the free movement of such data. More information, please read the Data Protection Notice.