Javascript is disabled in your browser. Please, enable it for a better user experience.
Nemek közötti egyenlőség
A nemek közötti egyenlőség a nők és férfiak közötti egyenlőséget jelenti a jogaik, a velük szembeni bánásmód, a felelősségeik, a lehetőségeik, valamint a gazdasági és társadalmi eredményeik tekintetében. A nemek közötti egyenlőség akkor valósul meg, ha a férfiak és a nők a társadalom minden rétegében azonos jogokkal, felelősséggel és lehetőségekkel rendelkeznek, és ha a férfiak és a nők eltérő érdekeit, szükségleteit és prioritásait egyformán értékelik.
Inequalities have become more apparent in many areas: between men and women; between rich and poor; between young and old; and between rural and urban areas. What are the implications...
Employment levels in the EU27 recovered from the effects of the COVID-19 pandemic in 2020–2021 much faster than they did after the global financial crisis in 2008–2010. This was despite...
In this special episode of Eurofound Talks for International Women's Day 2024, Mary McCaughey speaks with Eurofound researchers Carlos Vacas and Barbara Gerstenberger about the gender pay and employment gaps...
Podcast
Európai uniós háttér
A nemek közötti egyenlőség az EU alapvető értéke, alapvető jog, a gazdasági növekedés kritikus eleme és a szociális jogok európai pillérének egyik legfontosabb alapelve. Ennek fényében az EU az elmúlt évtizedekben előrelépett a nemek közötti egyenlőség terén. Az előrelépés ellenére azonban két évtizeddel a 21. század kezdetét követően is fennállnak a nemek közötti egyenlőtlenségek a munkaerőpiacokon, a foglalkoztatásban, az életminőségben és a munkahelyen. Az Európai Bizottság munkaprogramjának részeként a nemek közötti egyenlőség továbbra is fontos politikai prioritás, amelynek célja az új európai nemek közötti egyenlőségi stratégia bevezetése és a nemek közötti egyenlőségi index 2021-es 68,0-as uniós értékének javítása.
A Bizottság 2020. március 5-én elindította az új, 2020-2025-ig szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiát. A stratégia fő témái a következők: a nők elleni erőszak; a fizetések átláthatósága és a nemek közötti bérszakadék; a nemek közötti egyensúly a vállalati vezetőtestületekben; valamint a munka és a magánélet egyensúlya. A szervezet elképzelése egy „olyan Európa, ahol a nők és a férfiak szabadon választhatják meg az életútjukat, ahol egyenlő esélyeik vannak a boldogulásra, és ahol egyformán részt vehetnek európai társadalmunkban és annak irányításában”. A stratégia egyik első eredményeként a Bizottság 2021. március 4-én javaslatot terjesztett elő a bérek átláthatóságára vonatkozó kötelező erejű intézkedésekről.
A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) kezdeményezésére 2021. október 25. és 28. között az Európai Parlament másodszor rendezte meg a nemek közötti egyenlőség európai hetét. A parlamenti bizottságok a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos számos kérdésről tartottak megbeszéléseket. A hét során a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) is közzétette a Nemek Közötti Egyenlőségi Index 2021. évieredményeit, különös tekintettel az egészségügyre és arra, hogy a nemek hogyan befolyásolják a nők és férfiak egészségét, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
A COVID19-világjárvány óriási hatást gyakorol az egészségre, a jóllétre, az életminőségre, a munkaerőpiacra és a gazdaságra. Sokrétű hatást gyakorol a nemek közötti egyenlőségre a munkahelyen és otthon is. A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiával összhangban a válságra adott uniós politikai válasz központi eleme.
Az Eurofound nemek közötti egyenlőség kérdéséhez kapcsolódó munkája a Bizottság 2019-2024. közötti időszakra terjedő, emberközpontú gazdaságra vonatkozó prioritásához kapcsolódik. Az Eurofound a közelmúltban hozzájárult a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló uniós kezdeményezéshez és a bérek átláthatóságára irányuló kezdeményezéshez.
Az Eurofound „Élet, munka és COVID19” című e-felmérésének eredményei alapján a nőket továbbra is aránytalanul nagy mértékben érinti a válság, és továbbra is kevésbé optimisták a jövőjüket illetően, mint a férfiak.
A COVID19-világjárvány a nők esetében a munka és a magánélet közötti egyensúlyra is nagyobb kihatással volt, mint a férfiak esetében, és a nőket nagyobb mértékben érintette a csökkentett munkaidő, a fiatal nők pedig nagyobb valószínűséggel veszítik el állásukat, mint férfitársaik. Különösen fontos megemlíteni, hogy a világjárvány alatt megnőtt a nőkre nehezedő ápolási-gondozási feladatok terhe. E hátrány orvoslása rendkívül fontos lesz annak biztosításához, hogy a nők ne fizessenek aránytalanul nagy árat a világjárvány miatt.
Foglalkoztatás
Az elmúlt két évtizedben az EU-ban három új nettó munkahelyből kettőt nők töltöttek be, és ez a növekedés a 30-49 évesek és az 50 év feletti idősebb nők körében volt a legerősebb.
A nemek közötti foglalkoztatási szakadék az EU-ban tovább szűkül. Az uniós munkavállalók 46%-a nő, míg egy generációval ezelőtt ez az arány 40% volt. A nemek közötti foglalkoztatási szakadék azonban az elmúlt években stagnált, és 2020-ban 11,3 százalékpontot tett ki, ami az EU-nak évente 320 milliárd eurójába kerül. A COVID19 intézkedések aránytalanul nagy mértékben érintették az alacsony fizetést kínáló, többségében női munkavállalókat foglalkoztató szolgáltatási ágazatokat, ami még több nőt szorított ki a munkaerőpiacról.
A nők továbbra is jelentősen felülreprezentáltak az alacsony fizetésű munkahelyeken, de a nők foglalkoztatása a férfiakénál gyorsabban emelkedett a legjobban fizető munkahelyeken, amelyek az átlagbér alapján a foglalkoztatás felső 20%-át teszik ki.
Bérek
A nők szinte minden uniós tagállamban felülreprezentáltak az alacsony bérezésű és minimálbéren lévő dolgozók között.
A nemek közötti bérszakadék a jól fizetett munkakörökben a legnagyobb. Ez a tagállamok közös mintája, és annak ellenére megfigyelhető, hogy a fiatalabb nők egyre inkább felülmúlják a fiatalabb férfiakat az iskolai végzettség tekintetében.
Egyre gyakoribbak a változó bérezési formák, mint például a vállalati részvények vagy a vállalati teljesítményen alapuló kifizetések. Ezek a bérelemek a férfiak körében gyorsabban nőnek, mint a nők körében, ami növelheti a nemek közötti bérszakadékot (2019-ben 14,1%).
A nemek szerinti bérezésre vonatkozó jelentéstétel egyszerűbb változatai nem jelentenek nagyobb akadályt a vállalatok számára. A jelentéstételi és ellenőrzési követelmények azonban akkor válnak jelentőségteljesebbé, ha összetettebb és alaposabb adatokat és elemzéseket tartalmaznak, beleértve a fizetések alapfizetésen túli különböző összetevőit, valamint olyan további információkat, mint a munkatapasztalat hossza vagy a munkavállalók szolgálati ideje.
Annak elkerülése érdekében, hogy a jelentések vagy az ellenőrzések bürokratikus könyvelési gyakorlattá váljanak, a vezetőség és a munkavállalók képviselői általi közös összeállítás, az általuk folytatott megbeszélések és egyeztetett nyomon követés jelentik a siker receptjét. Még mindig javítható azonban a munkavállalói képviselők folyamatba történő bevonása.
Munkakörülmények
A nemek között a munkaerőpiacokon, a foglalkoztatásban és a munkahelyen fennálló egyenlőtlenségek messze túlmutatnak a munkaerőpiac szegmentációján és a nemek közötti bérszakadékon, és az egyes országokat, ágazatokat és foglalkozásokat tekintve a nők és férfiak által a munkahelyükön tapasztalt munkakörülményekben és a munka minőségében is rejlenek.
A férfiak magasabb szintű mennyiségi követelményekről számolnak be a munkahelyükön, míg a nők sokkal nagyobb valószínűséggel számolnak be érzelmi kihívásokról, például dühös ügyfelek, betegek vagy tanulók kezeléséről, vagy érzelmileg felkavaró helyzetekről.
A nők szinte minden gazdasági ágazatban alulreprezentáltak vezetőként. A nemek között a közszférában a legjobb az egyensúly, bár itt is a férfiak dominálnak.
Életminőség
A nők és a férfiak szubjektív jólléte Európa-szerte hasonló. Ha azonban más tényezőket (különösen a jövedelmet) is figyelembe veszik, a nők elégedettebbek az élettel, mint a férfiak, és feltételezhető, hogy az alacsonyabb átlagjövedelem hozzájárul a nők átlagos jóllétének csökkenéséhez.
A nukleáris családok többsége kétkeresős, és ezekben a családokban a legegyenetlenebb a nem fizetett munka elosztása: a nők végzik a legtöbb házimunkát, és sokuknak problémát jelent a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése.
A nők kétszer nagyobb valószínűséggel nyújtanak tartós napi ápolást, mint a férfiak. A különbség 50-64 éves korban a legnagyobb.
A nemek közötti foglalkoztatási szakadék megszüntetésének egyértelmű gazdasági célkitűzése mellett a nők életére, többek között anyagi biztonságára és életminőségére gyakorolt hatása miatti társadalmi szükségszerűség is fennáll.
Infographic: Gender equality in the EU
Two out of three net new jobs in the EU over the last two decades have been taken up by women. While the gender employment gap has narrowed in recent decades, women continue to participate less than men in the labour market.
The gender pay gap means that women, on average, earn 14.1% less per hour than men. The pay gap has reduced in around two-thirds of Member States.
The COVID-19 pandemic risks rolling back years of progress on gender equality. Eurofound’s e-survey Living, working and COVID-19 offers an insight into the impact of the pandemic on the lives of EU citizens. Conducted in five rounds during 2020, 2021 and 2022, it allows for comparison of the challenges that arose during the different stages of living through the pandemic. Findings show that COVID-19 has impacted gender equality at home. The pandemic has significantly increased the number of teleworkers in Europe, and women were more likely to work from home during the pandemic than men. Furthermore, the closure of schools and childcare facilities during confinement disproportionately impacted women, who generally assumed greater domestic and care responsibilities.
The findings also reveal a general deterioration of work–life balance among workers in the EU with more women and men reporting work–life conflicts, but women who have to telework and care for small children appear to be struggling most. The percentage of women reporting difficulties was higher in April 2020 than in previous Eurofound surveys. Women are also reporting greater financial strain than men during the pandemic. The COVID-19 survey questionnaire drew on questions used in Eurofound’s pan-European surveys, the European Quality of Life Survey (EQLS) and the European Working Conditions Survey (EWCS).
Eurofound's EU PolicyWatch database collates and maps the national-level policy responses across Europe to the COVID-19 crisis, the war in Ukraine and rising inflation. Some of these measures have a gender dimension.
Eurofound research explores the characteristics and consequences of gender gaps in labour market participation, as well as policies and measures aimed at fostering female labour market participation. Women’s employment and participation rates are still lower than those of men in almost all EU Member States. Eurofound has estimated the cost of this gender employment gap in the EU at more than €320 billion in 2018. Although the cost of the gap is falling, the economic loss is still significantly high. Research also looks at upward convergence in the gender employment gap, assessing which are the best and worst-performing Member States in this regard.
The European Jobs Monitor (EJM) tracks structural change in European labour markets in terms of occupation and sector, giving a qualitative assessment of these shifts using various proxies of job quality. This monitoring includes analysis of patterns of employment change by gender and by job-wage quintile, as well as labour market segregation.
Wages and gender
Eurofound research covers a range of topics linking wages and gender, such as variable pay, performance-related pay, low pay and the gender pay gap. Survey research looks at earnings as one of seven indicators of job quality for men and women at work. On minimum wages, an annual review monitors the level of minimum wages across Europe, also measuring coverage rates of workers by gender in 2019 and the link with the gender pay gap. Furthermore, the EJM analyses the extent to which different jobs, occupations and sectors contribute to the gender pay gap. This will be useful for the interpretation of the Commission’s social scoreboard’s indicator on the gender pay gap and for the implementation of the gender-equality principle of the European Pillar of Social Rights.
Eurofound reviewed the first experiences of countries with gender pay transparency measures in 2018. At the Commission’s request, Eurofound has initiated an ad hoc study on measures to promote gender pay transparency in companies, looking at how much they cost and whether companies can see any opportunities. This will feed into the Commission’s impact assessment.
Eurofound’s European Working Conditions Survey (EWCS) covers a range of aspects of working conditions from a gender perspective. In recent questionnaires, gender mainstreaming has been an important topic. The survey monitors occupational, sectoral, time and pay gaps, as well as working time patterns, work–life balance, violence and harassment at work, and health and well-being, including what all this means for sustainable work. The European Working Conditions Telephone Survey (EWCTS) 2021 analysed the multiple dimensions of job quality, comparing the situation in the Member States also by gender.
EWCS analysis will help to inform policies aimed at closing gender gaps in the area of job and employment quality. The knowledge provided is relevant for the principle of gender equality and initiatives to improve work–life balance, as well as those included in the context of the European Pillar of Social Rights and implementation of the European Gender Equality Strategy.
Research also looks at the experience of women in management roles and how their underrepresentation in management can be addressed. It analyses the job quality of both male and female managers, and the impact a management job has on personal life.
Other research analyses the level of female entrepreneurship in Europe and the market gap when it comes to investing in women-led enterprises. It examines the financial hurdles facing female entrepreneurs and the use of private or public funds to invest in this group. In addition, it investigates the prevalence of public finance tools and public support schemes that effectively remove barriers and enable women to become competent entrepreneurs.
The higher participation of women in the labour market has prompted changes in the way European social partner organisations tackle gender issues. Research has also assessed the role of the EU social partners in advancing gender equality, exploring actions taken within the different national frameworks of industrial relations and against the ranking of Member States on EIGE’s Gender Equality Index.
Moreover, Eurofound has worked on a joint project with the International Labour Organization (ILO) to look at working conditions in a global perspective. It expands on gender gaps across the world (1.2 billion workers) and provides evidence on the gendered differences in job quality and on higher risk of women to be exposed to sexual violence; the latter is also identified in EWCS 2015.
Quality of life and gender
The European Quality of Life Survey (EQLS) also covers the gender dimension, in relation to issues such as employment, income, risk of poverty, household composition and well-being, education, family and care responsibilities, health and work–life balance.
Both the EWCS and EQLS data contribute to the policy debate on reconciliation issues and work–life balance for men and women. The EQLS looks at the difference between men and women in their levels of life satisfaction or happiness. The gendered division of unpaid work, in relation to for example childcare or caring for elderly relatives, is also covered in the EQLS.
Research on patterns of social mobility for men and women across the EU looks at barriers to equal opportunities and policies to promote it. It highlights the increasingly important gendered patterns of social mobility in different countries.
Eurofound collaboration with EIGE
Eurofound cooperates with the European Institute for Gender Equality (EIGE) on gender-related topics. Eurofound is a key data provider for EIGE’s Gender Equality Index and is involved in the working group for this indicator. Following on for a number of collaborations in 2022, other areas for cooperation between the two Agencies in 2023 include research related to the impact of the transition to a carbon neutral economy, as well as that on care, the working life of essential workers, the impact of the war against Ukraine from a gender perspective and in relation to integration of refugees, the socioeconomic impact of COVID-19 on women and gender equality, and platform work.
Gender equality is a core value of the EU, a fundamental right, a critical component of economic growth and a key principle of the European Pillar of Social Rights. In this light, the EU has been making progress in the gender equality field over the past decades, albeit at a slow pace. The Gender Equality Index score for the EU in 2023 is 70.2 points out of 100, surpassing 70 points for the first time. This is an improvement of 1.6 points since the 2022 edition and the highest year-on-year increase since 2013. Two decades into the 21st century, gender inequalities persist in many areas, including in employment, working conditions and quality of life. As part of the European Commission’s work programme, gender equality remains an important policy priority, with the goal being to roll out the European Gender Equality Strategy.
On 5 March 2020, the Commission launched a new Gender Equality Strategy 2020–2025. The Strategy’s main topics are: violence against women; pay transparency and the gender pay gap; gender balance on company boards; and work–life balance. It is also guided by the vision of ‘a Europe where women and men are free to pursue their chosen path in life, where they have equal opportunities to thrive, and where they can equally participate in and lead our European society’. As one of the first deliverables of the Strategy, the Commission presented a proposal for a pay transparency directive on 4 March 2021, which was backed by the European Parliament on 5 April 2022. The Parliament, EU Council and Commission reached a provisional agreement on the directive on 30 November 2022. The Council adopted the directive on 24 April 2023.
In October 2023, the European Parliament holds its fourth European Gender Equality Week, at the initiative of the Women’s Rights and Gender Equality Committee (FEMM). During the week, the European Institute for Gender Equality (EIGE) also publishes the findings of its Gender Equality Index 2023.
The COVID-19 pandemic has had vast implications on health, well-being, quality of life, the labour market and the economy. It has also had a multifaceted impact on gender equality at work and at home. Promoting gender equality is at the heart of the EU policy response to the crisis, in line with the Gender Equality Strategy.
Eurofound’s work on gender equality links in with the Commission’s 2019–2024 priorities on an economy that works for people and a new push for European democracy. Eurofound has contributed in the recent past to the EU initiative on work–life balance and on the pay transparency initiative.
The rise of the platform economy during the last decade is one of the main disrupting forces for European labour markets. While standard employment remains the norm, platforms are expanding...
A Covid19-világjárvány az európai társadalmak számos dimenziójában kiélezte az egyenlőtlenségeket, beleértve a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségeket is számos, kulcsfontosságú területen. Ez a jelentés azokat a nemek közötti egyenlőtlenségeket...
Az elmúlt fél évszázadban az európai munkaerőpiacok egyik legszembetűnőbb fejleménye a nők munkaerő-piaci részvételének hatalmas növekedése volt. Az elmúlt két évtizedben az EU-ban létrehozott három új nettó munkahelyből kettőt nők...
Despite the increasing participation of women in the labour market and a higher share of women than men being hired into well-paid jobs in recent years, a gender pay gap...
Over the last decade, the EU has made slow progress towards gender equality. As achievements in gender equality vary considerably by Member State, it is important to understand the evolution...
Closing gender gaps in the labour market by achieving the equal participation of women is among the key objectives of the new Gender Equality Strategy 2020–2025. Despite significant progress in...
A COVID19 -világjárvány azzal a kockázattal jár, hogy a nemek közötti egyenlőség terén elért több éves előrehaladést visszaveti. Az Eurofound Élet, munka és COVID19 e-felmérése betekintést nyújt a világjárványnak az uniós polgárok életére gyakorolt hatásába. A 2020. és 2021. folyamán több fordulóban végzett felmérés lehetővé teszi a világjárvány megélésének különböző szakaszaiban felmerült kihívások összehasonlítását. Az eredmények azt mutatják, hogy a COVID19 otthon is hatással van a nemek közötti egyenlőségre. A világjárvány jelentősen megnövelte a távmunkában dolgozók számát Európában, különösen a nők körében. Továbbá az iskolák és a gyermekgondozási létesítmények bezárása a lezárások idején aránytalanul nagy mértékben érintette a nőket, akik általában nagyobb otthoni és gondozási feladatokat vállaltak.
Az eredmények azt is feltárják, hogy az EU-ban a munkavállalók körében a munka és a magánélet egyensúlya általánosan romlott, több nő és férfi számolt be a munka és a magánélet közötti konfliktusokról, de úgy tűnik, hogy azoknak a nőknek kell legtöbbet küzdeniük, akik távmunkában dolgoznak és kisgyermekeket gondoznak. A nők a világjárvány idején a férfiaknál nagyobb anyagi megterhelésről számoltak be. A COVID19 elektronikus felmérés kérdőíve az Eurofound páneurópai felméréseiben, az EQLS-ben és az EWCS-ben használt kérdésekre épült.
Az Eurofound 2020 májusában elindította a COVID19 EU PolicyWatch adatbázist, amely a járvány során az Európa-szerte bevezetett nemzeti szintű szakpolitikai válaszokat gyűjti össze és térképezi fel. Ezen intézkedések közül néhánynak van nemi vetülete.
Az Eurofound kutatása a munkaerő-piaci részvételben mutatkozó nemek közötti különbségek jellemzőit és következményeit, valamint a nők munkaerő-piaci részvételét elősegítő szakpolitikákat és intézkedéseket vizsgálja. Szinte minden tagállamra igaz, hogy a nők foglalkoztatási és részvételi aránya még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké. Az Eurofound becslése szerint a nemek közötti foglalkoztatási szakadék éves költsége az EU-ban 2018-ban több mint 320 milliárd eurót tesz ki. Bár a szakadék költségei csökkennek, a gazdasági veszteség még mindig rendkívül magas. A kutatás a nemek közötti foglalkoztatási különbségek felfelé irányuló konvergenciáját is vizsgálja, és azt méri fel, hogy melyek a legjobban és legrosszabbul teljesítő tagállamok e tekintetben.
Az európai foglalkoztatási megfigyelő ( European Jobs Monitor (EJM)) az európai munkaerőpiacok szerkezeti változásait foglalkozás és ágazat szerint követi nyomon, és a munkahelyek minőségének különböző mutatói alapján minőségi értékelést ad ezekről az eltolódásokról. Ez a nyomon követés magában foglalja a foglalkoztatási változások mintáinak nemek és munkabérek szerinti elemzését, valamint a munkaerő-piaci szegregációt.
Bérek és nemek
Az Eurofound kutatásai a béreket és a nemek közötti egyenlőséget összekapcsoló számos témával foglalkoznak, mint például a változó bérek, a teljesítményhez kötött bérek, az alacsony bérek és a nemek közötti bérszakadék. A felmérési kutatások a férfiak és nők munkahelyi minőségének hét mutatója közül a keresetet vizsgálják. A minimálbérekkel kapcsolatban egy éves felülvizsgálat a minimálbérek szintjét követi nyomon Európa-szerte, továbbá 2019-ben a munkavállalók nemek szerinti lefedettségi arányát és a nemek közötti bérszakadékkal való kapcsolatot is méri. Az EJM emellett azt is elemzi, hogy a különböző munkakörök, foglalkozások és ágazatok milyen mértékben járulnak hozzá a nemek közötti bérszakadékhoz. Ez hasznos lesz a Bizottság szociális eredménytáblájának a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó mutatójának értelmezéséhez és a szociális jogok európai pillérében foglalt, a nemek közötti egyenlőség elvének végrehajtásához.
Az Eurofound 2018-ban áttekintette a nemek közötti bérszakadék átláthatóságát célzó intézkedéseket bevezető országok első tapasztalatait. A Bizottság kérésére az Eurofound tanulmányt kezdeményezett a nemek közötti bérek átláthatóságát elősegítő vállalati intézkedésekről és azt vizsgálta, hogy ezek mennyibe kerülnek, és hogy a vállalatok látnak-e lehetőségeket. Ez a Bizottság hatásvizsgálatába fog beépülni.
Az Eurofound európai munkakörülmény-felmérése (EWCS) a munkakörülmények számos szempontját vizsgálja a nemek közötti egyenlőség szempontjából. Az újabb kérdőívek fontos témája a nemek közötti egyenlőség érvényesítése . A felmérés figyelemmel kíséri a foglalkozási, ágazati, munkaidő- és bérszakadékokat, valamint a munkaidőbeosztást, a munka és a magánélet egyensúlyát, a munkahelyi erőszakot és zaklatást, valamint az egészséget és a jóllétet, beleértve azt is, hogy mindez mit jelent a fenntartható munka szempontjából.
Az EWCS elemzése segítséget nyújt a munkahelyek és a foglalkoztatás minősége terén a nemek közötti különbségek megszüntetését célzó szakpolitikák kialakításában. A rendelkezésre bocsátott ismeretek a nemek közötti egyenlőség elve és a munka és a magánélet egyensúlyának javítására irányuló kezdeményezések, valamint a szociális jogok európai pillérének összefüggésében szereplő kezdeményezések szempontjából relevánsak.
A kutatás a vezetői szerepkörben dolgozó nők tapasztalatait is vizsgálja, valamint azt, hogy miként lehet kezelni a nők alulreprezentáltságát a vezetésben. Egyaránt elemzi a férfi és női vezetők munkájának minőségét, valamint a vezetői munka magánéletre gyakorolt hatását.
Egy másik kutatás a női vállalkozások európai szintjét, valamint a nők által vezetett vállalkozásokba való befektetéssel kapcsolatos piaci szakadékot elemzi. Vizsgálja a női vállalkozók előtt álló pénzügyi akadályokat, valamint a magán- vagy közpénzek ebbe a csoportba történő befektetésekhez való felhasználását. Emellett vizsgálja az olyan állami finanszírozási eszközök és állami támogatási programok elterjedtségét, amelyek hatékonyan szüntetik meg az akadályokat, és lehetővé teszik a nők számára, hogy kompetens vállalkozókká váljanak.
A nők fokozódó munkaerőpiaci részvétele változásokat eredményezett abban, ahogyan az európai szociális partneri szervezetek a nemekhez kapcsolódó kérdéseket kezelik. A kutatás azt is értékelte, hogy az EU szociális partnerei milyen szerepet játszanak a nemek közötti egyenlőség előmozdításában, és feltárják, milyen intézkedéseket hoztak a különböző nemzeti munkaügyi kapcsolatok keretein belül, valamint a tagállamok EIGE nemek közötti egyenlőségi indexének rangsorát tekintve.
Az Eurofound emellett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) közös projektben a munkakörülmények globális perspektívából történő vizsgálatán dolgozott. A projekt a nemek közötti különbségeket az egész világ (1,2 milliárd munkavállaló) tekintetében vizsgálja, és bizonyítékot szolgáltat arra, hogy állnak fenn különbségek a nemek között a munkahelyek minőségében, valamint arra, hogy a nők esetében nagyobb annak a kockázata, hogy szexuális erőszaknak lesznek kitéve; ez utóbbit az EWCS 2015 is azonosította.
Életminőség és a nemek
Az európai életminőség-felmérés (EQLS) a nemek közötti egyenlőség dimenziójával olyan témák keretében is foglalkozik, mint a foglalkoztatás, a jövedelem, a szegénység kockázata, a háztartások felépítése és a jóllét, az oktatás, családi és gondozási kötelezettségek, az egészség és a munka és a magánélet közötti egyensúly.
Mind az EWCS, mind az EQLS adatai hozzájárulnak a férfiak és nők között a munka és a magánélet összeegyeztethetőségével és egyensúlyával kapcsolatos szakpolitikai vitához. Az EQLS a férfiak és nők közötti különbséget az életelégedettség vagy boldogság szintjét tekintve vizsgálja. Az EQLS szintén foglalkozik a fizetetlen munka nemek szerinti megosztásával, például a gyermekgondozással vagy az idős rokonok ápolásával.
A férfiak és nők társadalmi mobilitásának mintáira vonatkozó kutatás az EU-ban az esélyegyenlőség akadályait és az esélyegyenlőséget elősegítő politikákat vizsgálja. Rávilágít a különböző országokban fennálló társadalmi mobilitás egyre fontosabbá váló, nemek szerinti mintázataira.
Az Eurofound és az EIGE együttműködése
Az Eurofound a nemekkel kapcsolatos témákban együttműködik a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével (EIGE). Az Eurofound az EIGE nemek közötti egyenlőségi indexének egyik fő adatszolgáltatója, és részt vesz a mutatóval foglalkozó munkacsoportban. A két ügynökség együttműködött a nemek közötti egyenlőségi index különböző dimenzióinak felfelé irányuló konvergenciájával foglalkozó közös projektben. Az együttműködés további területei közé tartozik a COVID19 társadalmi-gazdasági hatása a nőkre és a nemek közötti egyenlőségre, az EJM nemre és életkorra vonatkozó tematikus elemzése, valamint a platformmunkával kapcsolatos kutatás.
Carlos Vacas Soriano is a research manager in the Employment unit at Eurofound. He works on topics related to wage and income inequalities, minimum wages, low pay, job quality...
Sanna Nivakoski is a research officer in the Social Policies unit at Eurofound. Before joining Eurofound in 2021, she worked as a post-doctoral researcher at University College...
The ageing of the EU’s population and workforce has implications for employment, working conditions, living standards and welfare. This report draws on the expertise of four EU Agencies in their respective areas, covers the policy challenges associated with the ageing workforce and considers
In 2016, somewhat later than in other developed economies, the EU recovered all the net employment losses sustained since the global financial crisis. Employment growth since 2013 has been only modestly skewed towards well-paid jobs; growth has been robust in low-paid and mid-paid jobs too. Newer
EU citizens are increasingly concerned that today’s young people will have fewer opportunities for upward social mobility than their parents’ generation. This report maps patterns of intergenerational social mobility in the EU countries. It first looks at absolute social mobility – how societies
Teachers across Europe have been protesting about their working conditions. Pay levels and pay inequalities, working time and workload, recruitment procedures and staffing at schools have been the main focus of social dialogue and collective action. Several of the reported cases are set in the
This issue of Foundation Focus looks at work–life balance and some of the factors that help or hinder workers in combining working with non-working life.
The sixth European Working Conditions Survey (EWCS) builds on the lessons learned from the previous five surveys to paint a wide-ranging picture of Europe at work across countries, occupations, sectors and age groups. EU employment policy priorities aim to boost employment levels, prolong working
Women’s labour market participation in the European Union has increased over recent decades, passing 70% in 2014. In that year, women comprised almost 46% of the active EU labour market population.
Social dialogue still matters in Europe. Recent EU-level policy debates have highlighted that, particularly since the 2008 crisis, the emergence of new debates on social justice, democracy, the quality of work and new models for labour relations have been challenging traditional industrial relations
A hatodik európai munkakörülmény-felmérés (EWCS) sokszínű, több országra, foglalkozásra, nemre és korcsoportra kiterjedő képet ad az európai munkahelyek világának időbeli változásáról. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy az európai politikai döntéshozók milyen komplex helyzettel állnak szemben az
It is important to underline that when referring to gender issues there is a risk of limiting the discussion, views and study exclusively to the situation of women and overlooking wider gender issues, including the situation of men.
In 2010, women made up less than 10% of the members of management boards in Belgium. To address the situation, a plan was adopted by Belgium’s parliament in June 2011 which introduced a quota system whereby at least 30% of the seats on management boards should be given to women (BE1106021I [1]). [1]
The wage gap between the public and private sector is a recurrent issue in debates about the Italian economy and labour market. This gap is often said to be caused by the more ‘generous’ pay increases agreed in collective bargaining in the public sector because of its lower exposure to competitive
In March 2012, the Cranfield International Centre for Women Leaders at Cranfield School of Management published the 13th female FTSE board report (3.67Mb PDF) [1]. In the UK context, the report comes one year after the publication of a report by Lord Mervyn Davies, Women on boards (1.92Mb PDF) [2]
The survey ‘Employment of disabled peoples’ was conducted by the National Institute of Statistics (INS [1]) in the second quarter of 2011 as a complementary module to the ‘Household labour force survey’ (/Ancheta asupra forţei de muncă în gospodării,/ AMIGO) [1] http://www.insse.ro/
The report, Informal economy and its impact on the labour market (in Romanian, 7.56Mb PDF) [1], was published by the National Trade Union Bloc (BNS [2]), a national trade union confederation. The report uses data collected for selective research in Romanian households as part of a project known as
One of the purposes of the ‘Trends’ survey carried out in April 2011 by research agency Centre of Empirical Studies (STEM [1]) was to learn more about the views of Czech people on discrimination at work. This representative survey involves a set of questions that have been asked each year since 2004
The incidence and impact of flexible working arrangement and equality policies in Irish workplaces are examined in a report, Workplace equality in the recession? The incidence and impact of equality policies and flexible working (1.18Mb PDF) [1], commissioned by the Equality Authority [2] and
At the end of 2011, the Institute for Employment Research (IAB [1]) released its latest findings on the female employment situation in Germany (in German, 452Kb PDF) [2]. As earlier research has shown, career breaks play a major role in widening the gender pay gap [3]. They can also have a negative
Tourism is an important sector for Austria, not only for the country’s reputation but also for its economy. The sector, which includes hotels, restaurants and catering, is a major employer providing 5.4% of the country’s jobs and generating added value amounting to 4.4% of the gross domestic product
The General Workers’ Union (UGT [1]) has published a report on the evolution of working time (in Spanish, 720Kb PDF) [2] and extra working time among Spain’s workforce. The report is based on data provided by the Survey on Active Population (EPA [3]) collated by the Spanish National Institute of
The pandemic has had differential impacts on women. Raised consciousness about them must be applied to advance gender equality in recovery measures. All crises have a strongly gendered impact and none more so than the current pandemic, across a range of indicators. While the virus itself seems to ta
This year’s theme to mark International Women’s Day on 8 March is Choose to Challenge (or #ChooseToChallenge, if you prefer). The idea is to highlight that ‘from challenge comes change’ and that ‘we can all choose to challenge and call out gender bias and inequality’.
The employment fallout of COVID-19 has been a story of two types of service work. Office-based knowledge workers have largely kept their jobs and incomes while participating in the huge and apparently successful ad hoc social experiment in working from home. Client-facing service workers have borne
The decades-long trend of a narrowing gender employment gap in Europe has halted in recent years. Now the COVID-19 pandemic is disproportionately affecting low-paying service sectors with a high share of social contact, including many with a majority of female workers, risking forcing them ou
Following a sluggish response by many Member States to introduce or modify gender pay transparency measures, as it recommended in 2014, the European Commission intends to table a proposal for EU-level legislation on pay transparency later in 2020. In this context, a new Eurofound study investigated
While women appear to be more resilient than men to COVID-19 in terms of health outcomes, that is not the case when it comes to the economic and social fallout. Measures taken by governments to control the spread of the virus are exacerbating gender divides in unemployment, domestic labour an
2019 was a good year for gender equality in Europe: Ursula von der Leyen was elected as the first female president of the European Commission; the European Parliament had a record number of female MEPs elected; and the first ever Commissioner for Equality, Helena Dalli, was appointed. On the downsid
After more than 60 years of European policy on the equal treatment of women and men, men still outnumber women in management positions by almost two to one. The women who do make it into management are more likely to be in non-supervising management roles where they manage operational responsibiliti
One year after Germany’s introduction of the Entgelttransparenzgesetz (Wage Transparency Act), the results are somewhat underwhelming. This law is Germany’s take on the European Commission’s recommendation on introducing pay transparency measures to combat the gender pay gap.
Few events challenge the equilibrium between work and life like the arrival of a child. As gender roles continue to change in Europe, supporting the uptake of paternity and parental leave among fathers is fundamental, not just to close the ‘caring gap’ between men and women, but also to provide the
